2009. június hónap bejegyzései

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2008

A Casino harmadik évét a korábban elhatározott program típusokkal, így a helyi civil szervezetek, térségek meglátogatásával, helyi kerekasztalokkal, és nagyobb jelentőségű fórumokkal, vendégek meghívásával, melyeket a helyi sajtóban és az interneten közzé is tettünk, folytattuk. Az év második felében elkezdtük négyhetenkénti keddeken klubestjeinket a Kölcsey utcában a Csillaghang Rádió stúdió előtérben, aktuális helyi témák kötetlen megbeszélésével.

 Januárban a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét tekintettük át, aminek aktualitást adott a 2007 őszi, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint a korábbi BKV paraméterkönyv változat, egyes kerületi járatok ritkítási, megszüntetési terveiről. A beszélgetésen részt vett a BKV vezérigazgató helyettese, Somodi László, és a VEKE szakértői, vezetői. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni. Szó esett a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítéséről, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakulhat ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel.

 Februári összejövetelünkön Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk. Beszéltünk a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festőművészekről, Mednyánszkyról, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra. Szó esett a helyi Polgári Kör aktivitásáról -Szt. Mihály napok, rozárium, Tétényi fennsík, kárpátaljai projektek, kiállítások, művészeti események. Érintettük Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit, valamint a Klauzál Társaságnak a Wolf kápolnához kapcsolódó projektjeit is. Beszéltünk a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva. A Galéria pedig ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Márciusban „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője mondták el véleményüket, emlékeiket a témáról. A rendszerváltás, az átmenet időszakár éppúgy érintettük, mint a kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának körülményeit, hatásait. Szó esett a tényfeltáró újságírás szerepéről, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásokra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására a sajtóban. Szó esett a Magyar Hírlap „cikk cakkos” történetéről, a médiapiacot jellemző aránytalanságról, az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, az elektronikus média jelentős átalakulásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll.

 Áprilisban a Péter-Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel tartottunk együttes ülést, és beszélgetést. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. Beszéltünk a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, míg a 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Szóltunk a készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiáról, aminek két akcióterülete lesz Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával.

 Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk, és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A budafoki városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció. A felállt Tervtanács kapcsán azt emeltük ki, hogy elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi. Kiemelték, hogy a kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni.

 Júniusban a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnökségi tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón. A Telepről, annak múltjáról beszélgettünk, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. Ma is fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

 Ősszel, októberi ülésünkön a György Villában elkezdtük Város-rehabilitációs kerekasztal sorozatunkat. Ekkor Döbrönte Katalin terület és városfejlesztési szakértő révén vendégül láttuk Dr. Sersliné Kócsi Margit IX. kerületi főépítészt, és Alföldi György RÉV8 vezérigazgatót, a VIII. kerületből, akikkel a folyamatban lévő két kerületi rehabilitáció tapasztalatairól, folyamatairól beszéltünk. A főépítész asszony kiemelte, hogy a náluk is elkészült Városfejlesztési Stratégia célja nem egyszerűen a pályázás lehetősége megteremtése volt, hanem valós jövőkép megfogalmazása, olyan elemekkel, hogy döntési helyzeteknek menjenek elébe, és adott esetben legyenek kész elképzelések, mikkel pályázzanak. Lényeges momentum náluk a közös akarat, a cél megfogalmazása, és a magántőke szerepe, pénz mindig van, valahonnan elő lehet hívni. Kiemelte a kerületben folyó, folyamatos programalkotást, így az oktatás és az egészségügy terén is. A VIII. kerület esetében az egyre kevesebb saját forrás mellett fontos tapasztalat és egyben feladat az együttműködés más szervekkel. Egy-egy területre fókuszálnak, akció területekként, a helyi társadalom széles rétegei bevonásával, projekt jellegű kezelés mellett, egyfajta szociális város-rehabilitációt végeznek.

 Novemberben előbb a nemrégen zajlott olimpia kapcsán Kozmann György és Kiss Tamás olimpiai bronzérmes kenu párosunk, valamint edzőjük Ludasy Róbert volt a vendégünk. Ennek aktualitást adott az olimpia, a szenzációs sikerük, és leginkább Kolonics György emléke, és a magyar sport helyzetének alakulása.

 Másik novemberi ülésünkön egy meglehetősen aktuális témát jártunk körül, klímaváltozás, fenntarthatóság és energiaválság címmel, Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE kutatója, a Fenntartható Fejlődés egyetemközi munkacsoport vezetője volt a vendégünk. Az ő sokkoló előadásai, és publikációi már a közvéleményben is megjelentek. Ennek különös aktualitást adott a világméretű pénzügyi válság, amely átmenetileg háttérbe szorítja a globális ökológiai és energetikai problémákat. Hetesi Zsolt az éghajlatcsinálókra utalt, az emberi tevékenység masszív hatására, az emberi felelősségre. A vizsgálatok szerint az emberi beavatkozás mintegy 50%-ban felelős a klíma változásért, az üvegházi gázok, a CO2 , a vízgőz, a metán kibocsátásáért, amelyek a következő évtizedekben további 4o-os hőmérséklet emelkedést okoz majd, még ha azonnal leállnánk is a kibocsátásokkal. Erőforrásaink zöme változatlanul fosszilis, 87%-ban a földgáz, kőolaj, és a szén adja az energiaforrásainkat. Az áram termelésben is csak 17% a nukleáris, és 16% a víz erőművek szerepe. A GDP és a kőolaj kitermelés korrelációban volt ill. van, ami az előrejelzésekben már egyfajta olló nyílását jelzi. Ez áremelkedéshez, inflációhoz, hitel bedőlésekhez vezetett. A megoldás véleménye szerint: takarékosság, energia hatékonyság, földhő felhasználása, erőművek optimalizálása, jelentős hatásfoknövelés, kombinált ciklusú erőművek. Mezőgazdaság: műtrágya kiváltás baktériumokkal, önellátás energia tekintetben. Az atomerőművek élet hosszabbítása, a nagy ellátó rendszerek, víz, gáz, villany, optimalizálása, a közlekedésben a közösségi közlekedésre építés. Helyi szerkezetek, árutermelés, fenntartható életkörülmények fontossága.

 Decemberben ismét a Nagytétényi Kastélymúzeumban tartottuk évzáró ülésünket, az aktuális Karácsony a Kastélyban kiállítást is megtekintve, majd az igazgató asszonnyal beszélgetve a kastély és a térség, Nagytétény aktuális problémáiról.

 Fentieken túl ebben az időszakban viszonylagos rendszerességgel, átlagban havonta tartottunk klubesteket a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében, ahol több alkalommal a rádió adásába is bekapcsolódhattak a résztvevők, az aktuális heti események kommentálásával.

 A működési feltételek tekintetében a tagság által befizetett tagdíj mellett működési pályázatot is beadtunk a Nemzeti Civil Alaphoz, amelyre 200 ezer Ft-os támogatást kaptunk, a közvetlen működés mellett – posta, bank költségek, egyéb önköltségek – az internetes honlap elkészítését és karbantartását terveztük, amely be is indult a www.promontoriumcasino.hu címen.

 Változatlanul úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban is, s egyéb kezdeményezéseket tettünk, egyfajta hiánypótló szerepet betöltve a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

Budafok, 2009. június

 

Mészáros Péter

Városrehabilitációs kerekasztal, 2009. június 2. György Villa

A korábban megkezdett kerekasztal sorozat elemeként ezúttal a készülő fővárosi városrendezési keretstratégiáról, annak XXII. kerületi vonatkozásairól és a Duna-part rendezési elképzeléseiről beszéltünk meghívott vendégeinkkel, Gauder Péterrel a Stúdió Metropolitana, a Főváros várostervező és kutató cége ügyvezetőjével, és Rumi Imre főépítésszel.

A bevezetőben Döbrönte Katalin kitért a közelmúltban lezajlott Urbitális majálisra, amiben mi is részt vettünk, egy Duna parti rendezvénnyel, rámutatva annak értékeire, ill. az azzal kapcsolatos feladatokra.

Gauder Péter ehhez kapcsolódva megemlítette, hogy októberben tervezi a főváros az Urbitális folytatását, ami jelentős lakossági, civil, önszerveződési erőket mozgatott meg, melyek egyfajta lenyomatai életünknek, értékrendünknek. Az állam kínálati és a társadalom keresleti piacát kell a városrendezés a terén is megteremteni. Fejlesztés típusú gondolkodásra van szükség, szabályozással a városi kontextusban. A reagálás mellett a pro-aktív felfogásra is szükség van, ilyen az IVS intézménye. Beszélt, térképpel illusztrálva Európa „felosztásáról” a régiók pozicionálásáról, ahol nagyjából három nagy térség van:

–        A Balti övezet a svédekkel, a balti államokkal, részben német befolyással.

–        A Franciaország dominálta mediterrán térség, ahol némi spanyol olasz vetélkedés van még.

–        A harmadik a Németország meghatározta Közép európai térség, keletre történő kitöréssel, itt a Duna jelenti a kultúrák egyfajta összekötő kapcsát.

Ehhez kapcsolódik a június 11.-i fővárosi találkozó Baden Württenberg tartomány kezdeményezésével, a Duna régió létrehozási javaslatával. Bécs ebben nem jó esélyekkel indul, nyugaton „hamis kutyának” tartják, míg Budapest pozitív jelzéseket kapott, és a Balkán is kínálkozik.

Budapest szempontjából egyfajta brand építésre van szükség, a hagyományos, XIX. századi kép mellé, amit Varsó és Bécs már meglépett. Kiemelte, hogy Budapest nem kommunikál a környezetével, a struktúrákat a követő fejlesztések jellemzik. Az agglomerációs térségben a csapágy városok szerkezete kialakulását szorgalmazzák, 60-80 km-es sugarú gyűrű mentén, Ipolyság, Gyöngyös, Kecskemét, stb. egyfajta gravitációs erőteret képezve. Foglalkoznak az un. V. korridorral Milánó irányában, ami az egykori borostyán utat követi. Együttműködésre van szükség a régióban az agglomerációval, ill. belül a kerületekkel, ugyanakkor stratégiai diskurzusra a gazdaság és a politika szereplőivel. A Duna völgye egy 200 km-es szakasszal Esztergomtól Dunaújvárosig jelentősen alul tervezett, hasznosított, ezen belül a fővárosi szakasz a Szentendrei szigettől Nagytétény határáig sokféle kínálatot jelenthet. Ebben az itt élő külföldiek csoportosulásával, mintegy tízezren vannak, is dialógusban kell lenni. A fővárosi Duna menti együttműködésben tíz kerület érintett közvetlenül, portfolióra van szükség, mit kínálunk.

Rumi Imre főépítész a minapi csepeli főépítész találkozóra utalt, ahol a Bor és Víz városáról beszélt Budafok-Tétény tekintetében. Néhány kerületi jellemzőt emelt ki, országos közművek és közlekedési infrastruktúrák kereszteznek bennünket, tíz km-es Duna partunk jelentős eleme a fővárosi mintegy 70 km-es partszakasznak. 100 km-es pince rendszer elsősorban Budafokon, és egykoron pezsgő élet a Duna parton. Ugyanakkor itt gondot jelent, hogy a csepeli hőerőmű további két blokkal bővül. 2004/05-ben , amikor azonos pártállású vezetések képviselték a kerületet és az agglomerációs településeket, tanulmány készült a Budafoktól Százhalombattáig terjedő majd 25 km-es Duna part szakaszra. Lényeges elem egy zöldsáv, ugyanakkor egy közforgalmú sáv megtartása a part mentén. Budafok-Tétényben korábban tervszerű üdülőterületi és iparfejlesztés folyt a Duna parton. Az árvédelmi védvonal hivatalosan a 6-os út, ami feloldandó több helyen, mert pl. a Hajó utca térségében a meglévő magaspart nem enged árvizet. Budafok Belvárosa elviekben közel van a Dunához, mégis távol, ill. elszakítva, kis keresztmetszetű átjárókkal. Kitért az Ártér utcai, a Gyármező térségében lévő partszakaszra, majd a Hunyadi laktanya területét érintő tervekre, elsősorban szabadidős, és kulturális célokkal. A Duna part II. fejlesztése nagyobb lakás számot céloz meg, mint korábban, nagytétényi városközponti kapcsolatokkal, a rendezési terv módosítása folyamatban van. Kitért a csepeli kapcsolatra, amit az M0 nem tud kellően ellátni, ezért a korábbi három komp, melyek fokozatosan megszűntek, újra gondolása és indítása várható. A hídépítés terén középtávon az Albertfalvai híd építése várható.

A további vitában ill. beszélgetésben szóba került még a Hajó u. Ártér utcai terület felhasználás, a Gyár mezői funkcióváltás lehetősége, átalakuló intézményi dominanciájú területek jelleggel, az ottani ipari épületek egy részének védelme, a Duna parti zöld sáv igénye. A kerületi KVSZ tervezői azonosak a fővárosi FSZKT, BVKSZ készítőkkel, aminek előnyeit ki lehet használni. Kitértünk egy hozzászólás erejéig a formálódó Borhegy klaszterre is. Végül Gerő Balázs korábbi főépítész beszélt a korábbi, 2005-ben készült Kerületfejlesztési Koncepció egyes, ide kapcsolódó elemeiről.

Mészáros Péter