2010. október hónap bejegyzései

Casino est, 2010. október 26. – Lassgallner Villa, Pytheas Kiadó, Rózsavölgy

A Pytheas Kiadó képviselőivel való júniusi együttműködés adta az ötletet – amikor a Civilek éjszakája alkalmából tartott kollektív festés alapját képező budafoki sziluett alap vászonnyomását ők biztosították – hogy rejtett építészeti értékeink mottóval felkeressük a Rózsavölgyben fekvő Laszgallner villát, ami ma a Pytheas Kiadónak ad helyet.

Laszgallner Oszkár egykori festő és építész házát ma örökösei, leszármazottai birtokolják, és ápolják örökségét. Unokája, Kelemen Eörs, és családja fogadott bennünket, felesége, lánya, bátyja és unokabátyja, akik egyben a Pytheas Kiadó működtetésében is részt vesznek. Laszgallner Oszkár 1879-1944 között élt, igazi századelői szabadgondolkodóként. A Kolozs megyei Tövisen született, de hamar Pestre került családjával, a Keleti környékén lakott, tanult, majd Debrecenbe kerültek, és Kassán érettségizett. A rajztanár képzőben, később a Műegyetemen tanult, elsősorban festőként, rajztanárként vált ismertté. A rózsavölgyi telket 1922-ben vásárolták, majd a villa építése 1930-ra fejeződött be. Egyedi festői stílust, egyfajta szecessziós hangulatot képvisel a ház, ami családi tervezésben és kivitelezésben készült, nyolcosztatú centrális térrel, felülvilágítós gipsz boltozattal.

A program folyamán Fehérváry Lilla részleteket olvasott fel a kiadó reprint kiadásaiból, így Tóthfalussy Kiss Miklós első magyar szakácskönyvéből, 1698-ből.

Laszgallner a 20-as években a Műegyetem Rajzi tanszékén tanított, és egy évet New Yorkban is töltött, tapasztalatgyűjtéssel és munkával, melyről később jelentős képanyagokkal tartott előadásokat. Életnagyságú képeket festett Horthyról, Törley Dezsőről, Gömbösről, a Budafoki Városházának.

Fehérváry Lilla Donner Kornél leveleiből olvasott, Laszgallner elmúlás című képe kapcsán.

Az épületben 1989 óta működik a Kiadó, előbb nyomda, grafikai stúdió, könyvkötő profilokkal. Később Kft.-ként az első hazai digitális nyomdát működtették, a digitális fényképezés és a könyv digitalizálás terén is úttörők voltak. Corvinákat és más régi könyvtárakat digitalizáltak, faximile reprint kiadványaik igen számosak, magángyűjtők kiadásait készítik, egyedi könyveket adnak ki. Kisnyomdát, könyvkötő műhelyt működtetnek, digitális raktáruk van, metszet másolatokat készítenek, és grafikai tervező munkát végeznek. www.pytheas.hu

Kis nyomdai kiállításukban egy Gutenberg biblia reprint kiadása (a Xerox-tól), vietnami fatábla, ólombetű készletek, eszközök szerepelnek.

Közben Lippay János Pozsonyi kertjéből hangzott el részlet – 1664 – ajánló levél, a kertek földi egek mottóval, majd Both Péter Szt.Hilláriuszából hallottunk.

Végül közösen néztük meg a hátsó melléképületben működő kisnyomdát, könyvkötő műhelyt. A Civilek éjszakája alkalmából készült kollektív festmények pedig a verandán voltak láthatóak.

Az estről készült képek a http://picasaweb.google.com/kanyoferi/BudafokRejtettKincsei# helyen láthatóak.

Mészáros Péter

 

Városrehabilitációs est – Pestszentimre – Nagytétény – 2010. október 12. – György villa –

A város rehabilitációs sorozatunk keretében a pestszentimrei tervezett belvárosi rehabilitáció és a nagytétényi városrehabilitáció közötti párhuzamot, kapcsolatot teremtettük meg azzal, hogy meghívtuk a Pestszentimrei Jövőműhely Egyesület, és a projekt gazda Stúdió Metropolitana képviselőit, áttekintendő az ottani projekt tapasztalatait, a civil részvétel módozatait, a kommunikációt.

A programot Nagytétényben kezdtük, ahol vendégeinkkel, Teleki Sándorral a Jövőműhely Egyesület képviselőjével, és Szép Károly, valamint Toplák Tamás a Stúdió Metropolitana projekt felelőseivel találkoztunk a Nagytétényi Polgári Kör képviselőivel, László Éva elnökkel, König Edével, és a helyi képviselővel, Ledniczky Sándorral. Körsétát tettünk a leendő rehabilitációs területen, Templom tér, Szt.Flórián tér, Kastélypark, majd Szentháromság tér, Nagytétényi út, zsidó imaház, Szelmann ház.

Az ezt követő konzultáción vendégeink vetített képes előadással mutatták be a pestszentimrei rehabilitációs területet, annak főbb épületeit. Pestszentimre a XVIII. kerület viszonylag elkülönülő része, kertvárosias terület, a Nagykőrösi út és a Nemes utca térségében, meglehetősen rossz állapotú üzletek, önkormányzati intézmények vannak a területen a lakófunkciók mellett, elsősorban a multik erőteljes megjelenése okán, ugyanakkor fenyeget az alvóváros jelleg is a területen. Cél a helyi gazdaság erősítése, szolgáltatások vonzereje, néhány épülettel, mint projekt elemmel, csak a legsürgősebb problémákra koncentrálva. Húszéves fejlesztési stratégiában gondolkodnak, széleskörű társadalmi egyeztetés mellett a helyi civil és lakossági csoportok bevonásával. Utóbbinak adott keretet a Jövőműhely egyesület, hangsúlyozva azt is, hogy a folyamat függetlenül indult a jelen városrehabilitációs pályázattól, azt megelőzve. A pályázat lehetősége gyorsította a folyamatot, a jövőkép alkotás, a helyi igények felmérése, újra fogalmazása tekintetében. Olyan modellt szeretnének kidolgozni, ami más településeken is alkalmazható lehet.

A szervezet, a Jövőműhely Egyesület – ami jó egy éve működik csak, és bejegyezve sincs még – egyfajta érdekérvényesítés, a szakmai politikai vezetés befolyásolása, a civil részvétel biztosítása érdekében állt fel, megjegyezve azt, hogy itt rész önkormányzat is működik. A helyi identitáshoz tartozik, hogy 1920 óta független a település, előtte Sorokság része volt, majd Pestlőrinccel alkotja a kerületet, 22 ezer lakossal. Előny, sajátosság a kisipar léte, megmaradása, hátrány, hogy jelentős szimbolikus épületük nincs, mint esetünkben a kastély, értéket jelent még a sok erdő a városrészben. Céljuk a városközpont élhetősége, a terek összekapcsolása, kiszállítani az embereket az autóból. Fontos elem a kommunikáció, az információ áramlás, portált indítottak erre, bloggal, cikkekkel, fórummal, amit az érintettek 8-10%-a olvas, és továbbadja a helyieknek. Ez a csatorna sokakat aktivizált, és személyesen is bekapcsolódtak, szakemberek kerültek elő, így építészek is. Fontos elem a tulajdonosokkal való egyeztetés, a MÁV-tól a magántulajdonon át a fővárosig. Foglalkoznak a bolt tulajdonosokkal, a kirakatok alakításának profi szemléletét erősítendő. Számos épület szerepel a programban, amit az is segít, hogy az önerő mellett – 600 m.Ft – a magánerőt is be tudják kapcsolni – szintén 600 m.Ft -. A bevont épületek: Új szolgáltatóház építése magánvállalkozó bevonásával, Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása és bővítése, „Imre-ház” kialakítása – civil ház (régi PÜSZI-épület), Római katolikus templom tetőszerkezetének és tornyának felújítása, a baptista imaház külső felújítása, továbbá a Hősök tere parkfelújítása. Kapcsolódik a programhoz még, a Nemes utca közlekedés átalakítása (burkolatjavítás, parkolók kialakítása, forgalomlassítás), továbbá az Okmányiroda kialakítása (új PÜSZI). Kiemelték a civil kontroll szükségességét a projekt egészben.

A második részben a nagytétényi tapasztalatokról is beszéltünk, a SM munkatársai kitértek a kerületet, Nagytétényt, a Duna partot is érintő, ill. tartalmazó projekt portfólió anyagokra, amelyek már elérhetőek a honlapjukon, ill. hamarosan a kerületi honlapon is, fejlesztőknek, befektetőknek szóló ajánlások, lehetőségek, az IVS stratégiai elemeire épülve elsősorban.

Mészáros Péter

A Promontorium Polgári Casino bajárása az M0 bővítése kapcsán folyó régészeti feltárások megtekintésére, 2010. október 7.

Mint ismeretes, az M0 csomópont bővítése, a kapcsolódó tervezett Növény utcai aluljáró rendszer építése kapcsán számos lelet került elő, a legkülönbözőbb korokból. A feltárás, feldolgozás, és a visszatemetés folyamatos, és a vége felé is közeledik, így hasznosnak tartottunk egy bejárást. Itt a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai kalauzoltak az egyes területeken.

Előbb a rózsakerti sorompótól a Növény utca felé vezető leendő út alatt feltárt újkőkori leletek feltárását néztük meg, ez az i.e. 4800-5400 körüli un. dunántúli vonaldíszes kultúra települése volt. A házak sűrűn öt sorban lerakott facölöpökkel 20-40 m hosszan, egymás mellett helyezkedtek el a feltárt sávra merőlegesen. A facölöpök, az anyagnyerő helyek, a kemencék helyei láthatóak, a használati tárgyakat magukkal vitték a tovább településkor, amikor kimerült a talaj, de cserép bőven van, félig kiégetett, kívül karcolt vonaldíszes, később festett cserépedényeket használtak.

A késő avarkori lelet beljebb a vasúton túl a Növény utca mentén van, amit tavasszal tártak fel, és már betemették. De e helyszínen is folyamatos a visszatemetés.

Utána megnéztük a római limesz út maradványait a Nagytétényi út mentén a rózsakerti sorompó előtt, itt is folyik még a feltárás, a limesz menti táborokat kötötte össze az út, itt a Camponát és az albertfalvai tábort, 3-4 m széles lehetett, nagyméretű rakott kőalappal, amire sódert tettek, a frekventáltabb helyeken volt a tetején idomkő burkolat. Itt az út túlsó szegélye látható és mintegy 2 m széles és 15-20 hosszú szakasza, a vízelvezető árkok is feltárásra kerültek, amik a különböző korokban épülhettek, most egyszerre láthatóak. Erre az útra nem kerül ráépítés, de a fenntartása, megőrzése nagyon bonyolult lenne, kérdés, mi lesz a sorsa.

További feltárások várhatóak a területen a további fejlesztések, beépítések kapcsán, a Növény utca mentén, a két vasút között és lejjebb is.

Képes összefoglaló a bejárásról