2010. november hónap bejegyzései

Casino est, építészeti értékeink megőrzéséről, György villa, 2010. november 9.

Az est témája ezúttal építészeti értékeink megőrzése, kezelése volt, részben a város rehabilitációs témáink apropóján. Rabb Péter a Műegyetem Építészettörténeti tanszéke oktatója, a nagytétényi városközpont rehabilitáció egyik tervezője tartott indító előadást. A mi az érték kérdés relativitását az bankjegyek ábrázolásával illusztrálta, István király ábrázolása sajátos felfogást tükröz, miként Szent László valójában III. Bélát ábrázolja a halotti koronával. A múlt felfedezése mind európai, mind Kárpát medencei, örökség védelmi szempontból fontos feladat, ami azonban a XIX. század közepéig kevéssé volt jellemző, inkább bontottak és újat építettek. A század második felétől merült fel az értékek megőrzése, feltárása, első példák Trója, Olimpia, Pompei, majd nálunk Fehérvár. A XIX. században több magyar kutató lépett fel, a hazai, helyi, majd a távoli tájak és a letűnt korok feltárása területén.

Kitért a Vajdahunyad vár példájára, ami a milleneumi kiállítást követően 1904-ben épült meg valójában, majd Óbudára, a katonai város amfiteátrumára, amit a középkorban nem használták, nem tudtak vele mit kezdeni, a honfoglaló magyarok Krizón várának tartották. A rómaiakat követően a középkori ember nem városlakó volt – tanyák hálózata -. Kitért az Esztergom Várhegy alakulására, a XVIII. századtól kezdődő lebontási folyamatra, a kegyelemdöfést az 1820-as monumentális épület együttes adta volna meg, amiből a palota nem épült meg. Fehérvár: a királyi séták projekt kapcsán kormány-függetlenül haladtak jó ideig a dolgok, egy templom borda építése volt az egyik terv, majd a szakma lázadását követően ötlet pályázatot írtak ki, amiben számos vad elképzelés merült fel egészen máig. További példa Sopron belvárosa fallal körül vétele, ami máig követhető, vagy Kolozsvár középkori utcaszerkezete, amivel érdekes módon legintenzívebben Radu Oltean foglalkozik. Bemutatta Debrecen eredeti utcarendjét, ami öt faluból, uradalmi központból, és piacból állt össze. Tápiósüly, Sáp példáját mutatta, amit a vasút növesztett össze Az un. három-város esetére is kitért, Cegléd, Nagykörös, Kecskemét, sajátos sáncos város szerkezetükkel. Hajdúböszörmény klasszikus példa a rostos szerkezete, ami az elszegényedés folytán nem épült át, két beltelkes, ólas, akolkertes, lakóházas szerkezetével. Bemutatta Kőszeg sebeit, a bombázást követően épült oda nem való épületekkel. Utalt Koós Károlyra, aki voltaképpen a klasszikus angol Arts and Crafts stílust hozta be, igen színvonalasan. Végül kortárs építészek példáit említette, Zunthor, aki Svájcban, a klasszikus faházas stílust egészítette ki, Scarpa olasz építészt, aki Verona Castelvecchio-ban folytatta jól a klasszikus stílust. Nálunk az Őrségben U.Nagy Gábor mutatta meg a helyi hagyományos építészeti stílusra épülés lehetőségét.

A második részben már helyi aktualitásokkal, elsősorban a nagytétényi belvárosi épület rehabilitációs tervek méltatásával folytatódott a beszélgetés, melyek a jelek szerint jó irányba, a helyi közösségnek elfogadható módon alakultak.

Mészáros Péter