Beszélgetés Nagy Istvánnal

2016. október 18-án került sor a “Promontorium Polgári Casino estje” sorozat legutóbbi rendezvényére. A helyszín Gyarmati Imre pincéje volt a Kölcsey u. 2. szám alatt. 

p1030637Az est témája, előzetes jelzéseink és konzultációink szerint az orosz kultúra, hangsúlyozta bevezetőjében Mészáros Péter, utalva a Nagy Istvánnal való korábbi találkozásokra, amikor a téma rendre felmerült Nagy István munkássága kapcsán az adott területen. Nagy István orosz filológus, irodalomtörténész, korábban a Pétervári Egyetem lektora, majd a Moszkvai Magyar Intézet igazgatója, aki ugyanakkor itt él körünkben a Péter-Pál utcában. Kitért az orosz kultúrával való korábbi és mindennapos kapcsolatainkra, a nyelvre, amit sokáig tanulnunk kellett, a hozzáférhető művek sokaságára, az irodalom, a film, a képzőművészet, a zene, a színház területein.

Nagy István utalt az ilyen vonatkozású korábbi helyi összejövetelekre, az olvassunk együtt sorozatra, ami egy darabig tartott, XIX. századi orosz irodalom volt az alap. Tizenöt év Oroszországban, a tanulmányoktól napjainkig, orosz-magyar szak, összehasonlító irodalomtörténeti elemzések. Moszkvai intézeti korszak, 2008/11, kultúrdiplomácia, sok utazás, a finnugor népek, a határon túli magyarok témája, Közép-kelet európai kapcsolatok. Nyelvi alapok, a Vlagyimiri Főiskola, az ukrán, és a szlovák lehetősége, mint szláv eszperantó, ami nem valósult meg.

p1030639Könyvek az asztalon, D.Lihacsov, Társadalom és mítosz, az orosz kultúra két ága, az européer jelleg hangsúlya. A másik könyv Szentpétervár 300 éve, Nagy István szerkesztésében, a klasszikusoktól máig, 40 pétervári szöveg, a pétervári szimbolika jelentősége. A harmadik pedig Cvetajeva, a művészeti lelkiismeret fényénél. Oroszország európai kultúrájú ország, műelemzések orosz szakos hallgatók részéről, az orosz kultúra felől, a kettős látás eredményei – orosz, európai. Kelet – nyugat filozófiája, az európai politika hatásai. Alapvető kérdések, a régi és új mítoszok, a történelemben. Nagy Péter. A kelet nyugati mellett vertikális síkon is, Skandinávia és Bizánc között. Politikai berendezkedés, Moszkva a harmadik Róma. Befogadó Európa, vagy a saját – idegen orosz aspektusok, de európai alap pillérek.

Európa: a személyesség, az individum hangsúlya, Oroszország, a szabornoszty, a lelki közösség, a gyülekezetiség, a kollektív jelleg hangsúlya, a kórus jelleg, obsina a faluközösség. Óhitűek XVII.sz. egyház szakadás – Nyikon és a cár. Kettősség, az orosz értelmiség, az intelligencia – a szó orosz eredete – pozitív előjellel, XVIII. XIX.sz. A vidéki papok családjai, mint alap, pl. Cvetajeva felmenői.

A középkori orosz kultúra jelentősége, ikonfestészet, teológia, Péter reformjai, a XVIII.sz. előtti rusz szimbolika, Európához közelítés, vagy lebontás. Öltözködés, szakáll viselet váltása, szekularizáció. A reneszánsz kimaradása az orosz kultúrában, XIV. XVI. sz. más fejlődés, de a barokk megjelenése. Péter, a professzionalizmus jelentősége, + erkölcsi szempontok, + individualitás.

Európa felé, a 3. orosz főváros Moszkva után, Pétervár, kultúra, mentalítás, objektiváció, magatartás. Lihacsov idézetekkel. A színház világa jelentősége, ugyanakkor a kulcs figurák az irodalomhoz kötődnek, Oroszországban és Közép Kelet Európában egyaránt, az írók jellemzően börtönbe kerülnek, a festők, zenészek kevésbé, és az öngyilkosság tendenciája, kitüntetett szerep. Cvetajeva családi története, mint példa, a cár elleni terrortól a sztálinizmusig.

Taszító jelleg, a Mester és Margarita, XIX.sz. architipikus cselekedet, mint alap – Gogol, Holt lelkek 2. kötet, elégetése. Csicsikov, európai aspektusa. Az alapkérdés, én vagy a művem, igazság keresés, erkölcsiség. XIX. sz. orosz irodalom, behatolás az életbe és viszont, az öntisztulás lehetősége. A szó isteni eredete, a legnagyobb veszély, itt Közép-Európa is hasonló helyzetű. Ajtmatov példája, és a nemzetiségi irodalom, egészen a Lolitáig – Nabokov, volt a későbbi beszélgetés egyik iránya.

p1030638