Casino est a klímaváltozásról, fenntarthatóságról, energia válságról 2008. november 25. György Villa

Eredeti programunknak megfelelően a második novemberi találkozásunkon egy meglehetősen aktuális témát jártunk körül, klímaváltozás, fenntarthatóság és energiaválság címmel, Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE kutatója, a Fenntartható Fejlődés egyetemközi munkacsoport vezetője volt a vendégünk. Az ő sokkoló előadásai, és publikációi már a közvéleményben is megjelentek. Ennek különös aktualitást adott a világméretű pénzügyi válság, amely átmenetileg háttérbe szorítja a globális ökológiai és energetikai problémákat.

 Hetesi Zsolt bevezetőjében az éghajlat csinálókra utalt, az emberi tevékenység masszív hatására, az emberi felelősségre. A vizsgálatok szerint az emberi beavatkozás mintegy 50%-ban felelős a klíma változásért, az üvegházi gázok, a CO2 , a vízgőz, a metán kibocsátásáért, amelyek a következő évtizedekben további 4o-os hőmérséklet emelkedést okoz majd, még ha azonnal leállnánk is a kibocsátásokkal. A grönlandi jég olvadása az édesvíz feldúsulása megváltoztatja az óceáni éghajlatot, a Golfáram meggyengülhet és megszűnhet, aminek súlyos következményei lesznek Európa időjárására. A kontinentális zónában szárazabb idő várható. Az amazonasi élővilág szavannás jellegű lesz, míg a szibériai jég olvadása jelentős metán kibocsátást okoz majd további hőmérséklet emelkedéssel.

 Erőforrásaink zöme változatlanul fosszilis, 87%-ban a földgáz, kőolaj, és a szén adja az energiaforrásainkat. Az áram termelésben is csak 17% a nukleáris, és 16% a víz erőművek szerepe. A GDP és a kőolaj kitermelés korrelációban volt ill. van, ami az előrejelzésekben már egyfajta olló nyílását jelzi. Ez áremelkedéshez, inflációhoz, hitel bedőlésekhez vezetett. Az energiatermelő országokban csökken a kivitel, ami ellátási gondokhoz fog vezetni. Pl. Indonézia olaj, és Kína széntermelése önellátásba fordult. A kőolaj kitermelése egyre bonyolultabb és drágább technológiákat igényel, ami sok helyen leálláshoz vezetett. Ez a folyamat a földgáznál később következik be. A kőszén készletek a mai felmérések szerint jóval, mintegy 60%-al kisebbek mint a várt, előre jelzett szint. USA, Kína ma is a szén áramra épít, csökkentette eladásait, míg dél Afrikában már áramszünetek vannak, Ausztráliában pedig a kikötő kapacitások okoznak szűk keresztmetszetet.

 Az atomenergia tekintetében az urán készletek jelentenek erős limitet, 40-50 év, az un. szaporító reaktor, vagy a fúziós erőműi technika még 2030-ra várható, hogy szélesebb körben elterjedhet. A zöld energia tekintetében a hőszivattyús erőművek, és a szigetelés jelentős tartalék, ahol még 30 éves hátrányban vagyunk. Napenergia dolgában 200 e. km2 napelem felület lenne szükséges a világ energia igényeihez, jelenleg van ebből 30 km2.

Az összeomlási forgatókönyv, a hanyatlás alternatívája a tudatosság, a kőolaj függőség oldása, a fenntartható pályák megkeresése, a túlélés. Pl. Kuba önellátó rendszere jól működik, szemben Észak Koreáéval, ahol, éhen halnak az emberek.

 Két válság tünetünk van, az éghajlat és az energia. A rendszerek önmagukban egyensúlyra törekednek, pl. a vadállomány nem túlszaporodása. Ha elvesznek a korlátok, arra példa a Szt. Máté sziget Kanada partjainál, ahol jelentős zuzmó állomány volt, majd a rénszarvasok betelepítése után nagy szaporodás indult meg, a zuzmó eltűnt, a rénszarvasok kipusztultak. A jelenlegi un. piaci rendszer is az erőforrások felemésztésén dolgozik. Hasonló példa a Húsvét szigeteken történtek, ahol a 800-as években települt be a lakosság Polinéziából. A szigeten látható szobrokat a helyi kőbányákból kitermelt kőből építették, az erdőket kivágták, azok farönkjei szolgáltak a szállításra, majd az erózió elpusztította a termőtalajt.

 A homo sapiens 150-200 ezer éve van jelen, elsősorban a füves pusztákon, mint élőhelyeken, 150-200 fős közösségekben, ez a lépték ma is jellemző az emberi igényekre. Érintette a kérdés társadalmi vonatkozásait, a tudattalanban meghozott napi sok száz döntést, és a tudatos döntéseket, a mintákat, amelyek ezeket meghatározzák, a vallás, a nevelés szerepét. A társadalomban is versenyhelyzet alakult ki, ma sajnos a vezető szerepet erkölcsi fogyatékosok viszik a világban, a gazdasági és a politikai élet vezetői jelentős részben beteg emberek. Szóltunk a reklámok, a tudattalan hatásáról, a reklám technikákról, filmek, feszültség keltő pont, majd reklám, a gyűjtögető ösztönre építés, nagyáruház effektus, + versenyszellem.

 Megoldás: takarékosság, energia hatékonyság, földhő felhasználása, erőművek optimalizálása, jelentős hatásfoknövelés, kombinált ciklusú erőművek. Mezőgazdaság: műtrágya kiváltás baktériumokkal, önellátás energia tekintetben. Az atomerőművek élet hosszabbítása, a nagy ellátó rendszerek, víz, gáz, villany, optimalizálása, a közlekedésben a közösségi közlekedésre építés. Helyi szerkezetek, árutermelés, fenntartható életkörülmények.

 Mészáros Péter