Archív anyagok kategória bejegyzései

Az aktuális évhez képest legalább 2 évvel korábban közzétett anyagok.

A Promontorium Polgári Casino állásfoglalása a Nagytétényi városközpont rehabilitációról, 2009. december 8.

Örömmel fogadta a Promontorium Polgári Casino a Nagytétényi városközpont rehabilitáció terveit.

A Főépítészi Iroda által javasolt közterület fejlesztési elemek felölelik a nagytétényi városközpontot, és kijelölik annak fő tengelyeit. A nagytétényi hangulat megőrzéséhez tartozó, és az aktív kisvárosi élet központi tereit valóban a Nagytétényi út Szentháromság tértől kezdődő Angeli útig tartó szakasza adja, ezen belül a kereszttengelyt a Templom utca és a Kastélyig futó Szent Flórián utca jelenti. Az Országzászló elhelyezésével és új tér kialakításával megteremtődött a lehetősége egy „Fő tér” kialakításának. Amennyiben az „Országzászló téren” sikerül a jövőben megvalósítani a Helytörténeti múzeum és kávéház elképzelését, valódi központi találkozóhellyé válik mind a tétényiek, mind a Kastélyba látogatók számára.

Érdekes gondolat az északi és déli városkapu kialakítása egyrészt a Kastélypark utca – Nagytétényi út, másrészt az Úttörők útja – Nagytétényi út kereszteződésében, de erre nem láttunk konkrétumokat, hogy mit is jelenthet ez fizikai megvalósulásában.

A projekthez kapcsolódó épületrehabilitációs elemek már több kérdést is felvetnek.

A Nagytétényi út szóban forgó szakaszán az Önkormányzatnak kevés tulajdona van, ugyanakkor a házak többségénél szükséges az egységes városképi arculat megőrzése érdekében a homlokzat megújítása. Ezek felújítása nélkül a városrehabilitáció csak felemásan tud megvalósulni. Annak ellenére, hogy pályázati forrásból a magántulajdonú házak homlokzatfelújítása nem támogatható, szükséges lenne Önkormányzati forrásból ennek megvalósítása, akár támogatásként, akár kamatmentes kölcsön formájában. A nagyságrendileg 1 Mrd Ft összköltségű projekt esetében ez 20-30 m Ft plusz forrást jelent.

Támogatjuk a civil szervezetek azon elképzelését, hogy Nagytétényben egy kulturális – múzeumi negyed alakuljon ki. Ennek stabil bázisa a Nagytétényi Kastélymúzeum, mely már jelenleg is a várossal szervesen együttműködve közösségi programok szervezésében is szerepet vállal. Ezt egészítheti ki a Posta Múzeum, mely jelenleg a helyét keresi, és a mozi helyén kialakítandó új közösségi térben megfelelő funkciót tud biztosítani. A Helytörténeti múzeum elképzelése és annak helyszíne is egyre jobban kikristályosodik az Országzászló tér oldalán, annak ellenére, hogy megvalósulásának időpontja kérdéses.

A projekt részét képezi a zsidó imaház, ugyancsak kulturális funkcióval. Támogatjuk a Nagytétényi Polgári Kör elképzelését, hogy egy a hely szellemiségének megfelelő, étteremmel kombinált kulturális szalon alakuljon ki, mely nem kizárólag a Budafok-Tétényiekre számít, hanem Budapesti és agglomerációs szinten tudna egy új minőségi kulturális központot megvalósítani koncertekkel, irodalmi estekkel, stb.

Fontos kérdés, hogy a mozi helyén milyen új közösségi funkció kaphat helyet. Ezt a funkciót úgy kell megtalálni, hogy a Szelmann Ház közösségszervező erejét erősítse, kiegészítse, és nem válhasson annak riválisává. Nagytétényben nincs szükség második közösségi házra, a Szelmann Házon túl a „sarki helyiséget” sem használja ki a Nagytétényi Polgári Kör. Az is fontos kérdés, hogy a majdani DunaPark2-vel milyen összhang alakítható ki. A fenntartható közösségek maguk számára teremtik meg a közösségi helyeket. Fontos a kapcsolódások keresése és biztosítása, de a DunaPark2 számára közösségi és sportközpont csak a DunaPark2 területén képzelhető el, míg a mai Nagytétény is városközpontjában keresi mind a közösségi színteret, mind a sportolási lehetőséget. A Posta Múzeum gondolata mellett a volt mozi épület melletti térben felmerült egy tömegsportközpont létrehozása, mely a helyi igényekre adott válasz lenne, és melyet nem vált ki egy modern piaci alapú sportközpont.

A Szelmann Ház felújításával kapcsolatos elképzelések nagyrészt konszenzust mutatnak, nem kérdőjelezhető meg a könnyűszerkezetes épületrész átépítésének szükségessége, ill. a tetőtérben, vagy emeletráépítéssel szükséges kisebb termek, foglalkozásoknak alkalmas terek létrehozása.

A projekt akkor válhat valóban fenntarthatóvá, és akkor érzik a nagytétényiek sajátjuknak, ha az infrastrukturális beruházásokat különböző közösségerősítő akciók egészítik ki. Ebben szerepet kapnak a helyi intézmények és helyi civil szervezetek. Ilyen rendezvény lehet a Szent Flórián téren a római kori piac életrekeltése a Kastéllyal együttműködve, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal kiegészítve. A Helytörténeti múzeum létrejöttéig a helytörténeti értékek közvetítése megvalósulhat a következőképpen: Helytörténeti kiállítás a Nagytétényi úton közlekedő buszokon: helytörténeti képek, tablók, montázsok kialakítása, buszmegállókban helytörténeti tablók kiállítása, látványképek elhelyezése.

A Múzeumi- kulturális negyed felélesztéséhez kapcsolódóan múzeumok fesztiválja – ez kapcsolódhat a Tavaszi fesztiválhoz és a Kastély már élő Korok-virágok programsorozatához, azt új elemekkel kiegészítve.

A felújított közterek birtokbavételét szolgálhatja művészeti kiállítás a fejlesztett közterületeken, emellett rendezvények keretében művészeti alkotások készítése a lakosság bevonásával. Public Art Projekt a városközpontban, a város és/vagy akcióterület ortofotója köztéren interaktív elemekkel.

A Programalappal valósíthatóak meg a hagyományőrző, közösségfejlesztő rendezvények, de lehetséges közösségfejlesztő műhely működtetése egy rövid képzés a civil szervezetek számára közösségfejlesztés, nyilvánosságmunka témakörben. Lehetséges programok: egészségnap és sportágválasztó program a tömegsportközpontban, irodalmi és művészeti kávéház a zsidó imaházban.

Mindennapi környezetvédelem címmel rendezvénysorozat, nyilvános szabadegyetem szervezése: a fenntarthatóság és környezettudatosság kérdésének olyan keretben, rendezvényeken történő megtárgyalása, amelyeken olyanok is részt vesznek, akik kimondottan egy környezetvédelmi rendezvény iránt nem érdeklődnének. Köztéri önkéntes munkák szervezése a környezet szebbítéséért. A projekt infrastrukturális beruházásaihoz kapcsolódóan helyszíni bemutatók, hogyan valósíthatóak meg az energiatakarékos fejlesztések. Hogyan használhatóak ki az otthonok energetikai adottságai hatékonyan, melyek a fogyasztáscsökkentő beruházások.

 Bízunk benne, hogy a javaslatok beépülnek a nagytétényi városközpont rehabilitációba és megvalósul Nagytétény belvárosának megújulása.

Budafok-Tétény, 2009. december 8.

 Mészáros Péter                      Döbrönte Katalin

Városrehabilitációs kerekasztalok – civil egyeztetés, 2009. december 8. Baráti Körök székháza, Tóth J.u.45.

Az összejövetel témája ezúttal a városrehabilitációs, vagy városfejlesztési kerekasztalok kérdéskörének körüljárása volt, abból az aktualitásból kiindulva, hogy a Casino norvég előpályázatot nyújtott be ebben a témában, és azon túljutva december 21.-ig kell benyújtsuk a pályázatot. Az ülésre meghívtuk a helyi civil szervezetek képviselőit, ill. részt vettek a Stúdió Metropolitana képviselői is, akik az önkormányzat megbízásából dolgoznak befektetéseket elősegítő városfejlesztési programon.

Döbrönte Katalin ismertette a pályázat célját, fenntartható város, fenntartható közösségek, részvétel, megjelenés, háttér, társadalmi bázis képzése a város-rehabilitációs, fejlesztési folyamatokban, bizonyos ügyek napirenden tartása, platform képzése. Formák: események, rendezvények, bejárások, akciók, honlap, kiadványok. A területi alapon működő, ill. egyes más tematikus bázisú civil szervezetek véleménye kikérése fontos ebben a stádiumban. Az egyéves program keretében egy-egy jelentősebb kerekasztal lesz tavasszal és ősszel, témák pl. a dunai kapcsolatok, rejtett értékeink, közösségfejlesztés, képzés járul még ezekhez. További témák, Budafok idegenforgalmi kitörési pontjai, pincék, borászat, Budafok belváros rehabilitációja, Nagytétény élhető kisvárosi jellege, az eredeti Campona terület napirendre tűzése, a Duna mint közlekedési és rekreációs tengely, a helyi közpolitikák tematizálása. Lényeges tehát a megfelelő témák megtalálása, a hatékonyság, és a tevékenységek társadalmi bázisa, a bekapcsolódás elve és gyakorlata.

A hozzászólásokban, felvetésekben szó esett Nagytétény kapcsán arról, hogy Bakó Károly képzőművész ötven tusrajzot készít Nagytétényről, vidék a fővárosban mottóval, és ezek kiadása, mappában, esetleg térképes kiadvány formában lehetne egy elem. Ennek kapcsán kitértünk a helyi művészeti élet értékeire, sok az eldugott művész helyben, s ez kapcsolódhat a hagyományokkal és a borkultúrával. Felmerült a Vén Emil emlékház gondolata, a jelentős hagyaték, anyag nem méltó módon van most elhelyezve, tárolva. A nagytétényi szüreti mulatság nagy potenciállal bír, mint helyi rendezvény.

A Stúdió Metropolitana képviselői a borhegyi klaszter konzultációk kapcsán kerültek képbe, és jöttek el, ők a Városháza megbízásából dolgoznak a kerületi befektetéseket vonzó programok, témák kimunkálásán. Sok minden nincs kitalálva itt, a véleményük szerint, ilyen a budafoki városközpont vagy a volt sörgyári térség, sok a rejtett értékünk. Jelenlegi témáik, területeik, a városközpont, kisváros a nagyvárosban jelleggel, a Péter Pál utcáig felhúzódva, a Borhegy, a borkultúra mellett lakás és témapark elemekkel, a Háros és Hunyadi szigetek horgászparadicsom + munkahelyek, a dunai kapu gondolata az M0 hídfő mentén, és új minőség a Duna parton, Duna Spirit, + Kastély, + Nagytétény belvárosa.

Mészáros Péter

A Promontorium Polgári Casino estje a pénzügyi válságról, 2009. november 10. György Villa

Az összejövetel témáját ezúttal a globális pénzügyi válság, az abból való kilábalás, a hazai és a helyi kerületi lehetőségek körüljárása volt. Meghívásunkra megjelent az esten Földi Tamás a Bankszövetség vezető közgazdásza, és Kovács Imre Ferenc a helyi OTP fiókigazgatója.

A bevezetőben Mészáros Péter utalt a válság következményeire, a recesszió jelenségeire, melyek helyben is megnyilvánulnak, és paradigmaváltás szükségességére, a korábbi felfogások, szerkezet tarthatatlanságára, a váltási igényére.

Szó esett a Bankszövetségről, a kapcsolódó jogszabályokról, EU keretekről, a kétszintű bankrendszer kialakulásáról. A válság mind a makro mind a mikro szinteket érinti, és a háttérben ott vannak a világpiac és a tőkepiac új erősödő szereplői, az un. BRIK csoport tagjai, Kína, India, Brazília stb. növekvő felhalmozásukkal, valamint az amerikai ingatlan piac válsága, a korábban olcsó pénzzel, és a keletkező buborékokkal. Ehhez kapcsolódott az értékpapírválság, a követelések értékpapírba átmenekítése, majd a fizetésképtelenség, a papírok elértéktelenedése, és a lefelé vezető spirál. Esetünkben az állampapírok értéktelenedése és az eladósodás, forrás problémák következtek be. A hazai bankoknál a bizalom is csökkent, a devizahitelek kondíciói romlottak, miként a helyi piaci helyzet beszűkülése, a növekvő munkanélküliség is bekövetkezett. A GDP arányos államadósság 80-90%-ra rúg, folyamatos a görgetés, a kamatok nagysága tovább növeli az eladósodást.

Szóba került a bankok tulajdonviszonya kérdése, a nemzetközi bankok hazai leányvállalatai mellett a hazai tulajdonú bankok NyRt-k, az OTP esetében kisbefektetői tulajdonnal is. A hazai piacon ugyanakkor felbukkantak a pénzügyi vállalkozások is, mint sajátos pénzintézeti formák. Ilyen értelemben verseny van az ügyfelekért, és az ügyfél kapcsolatok minősége fontos, volt az OTPs kollega véleménye. Az amerikai bank és hitelválság idején a hazai bankközi kereskedelem is szinte leállt, csökkent a bizalom, a betétek tekintetében is, és egy időben leállt a hitelezés. Az OTP a hagyományos ügyfélkörét őrzi, és a negatív hírverések ellenére ez megmaradt, ügyfél tájékoztatás, lakás és jelzáloghitelezés, vállalkozási hitelek, utóbbira a március szeptember közötti időszakban 123 Mrd-ot adtak ki. A válságnak van tisztítótűz jellege, és a pénzügyi kultúra fejlesztésére is van hatással, miközben az OTP adós védelmi programot alkalmaz.

Szó esett még a bankok felelősségéről a válságban, a felelőtlenségről, a bankfelügyelet hibáiról, a devizahitelezés kapcsán készülő jogszabályról, nem fedezet alap, jövedelem bázis. Téma volt az igen hosszú, olvashatatlan és érthetetlen hitelszerződések kérdése, az egyoldalú szerződés módosítások a bankok részéről. A civil szervezetek, alapítványok számla vezetéséről, a jelentős díjakról ezen a területen is beszéltünk, itt a bankfiókokhoz lehet fordulni kedvezőbb feltételeket megbeszélendő. 

Mészáros Péter

Borhegyi esték, 2009. október 13. Záborszky pince

Az összejövetel témáját ezúttal a Borhegy, ill. a kapcsolódó klaszter együttműködési, fejlesztési tervei adták.

A bevezetőben Mészáros Péter utalt a térség, a Borhegy és a Nagytétényi út első szakasza un. átmeneti zóna jellegére, ami lepusztulásban nyilvánul meg, korábbi ipari kereskedelmi, borászati területek, de a megújulás jelei is mutatkoznak. Az IVS-ben is a Borhegy az akcióterületek egyike, és a helyiek kezdeményezése reménykeltő.

A Borhegy klaszterről, amely ez év május 12.-én alakult, Diebel Dietrich beszélt. A klaszter laza fogalom és szerveződés, elviekben az EU pályázati lehetőség is a céljai között szerepel, de eddig a magyar szervek szerint ez a forma általában nem jogosult pályázásra.

A tagok között több pincészet van a területről, s a cél, hogy együtt többet érhessenek el, mint egyenként. A kiemelt projekteknél mindenképpen jelentős lobbi munkára van szükség, és feltétel a helyi önkormányzati részvétel is. A kulturális örökség projektek 90%-os támogatást kaphatnak, míg a profit orientált tevékenységek 25%-ot, legalábbis Budapesten, ami akár 80%-os összesített támogatást jelenthet.

A Borhegy térsége mintegy 50 km-es pincerendszert rejt, Diebel úr ennek áttekintő helyszínrajzát mutatta be egy műholdas térképre dolgozva. A pince zóna a Kossuth L. utcai Promontorbor pincéktől húzódik délre, alagutas összeköttetésben a Tóth J. u. alatt, a Záborszky ill. Debreczeni pincékkel, attól délre egy közbeékelődött, eladás alatt álló pincével, ill. a nehezen megközelíthető Heleman pincével. A Szent István Korona, Törley tulajdonú pincében van a legnagyobb tölthető hordó a világon, bár jelenleg nem alkalmas a feltöltésre. Az előbbiekkel nem összeköthető a König pince, és egy gombapince, majd a BudafokVin pincék vannak, és eljutunk a Borkő u. felé, a Bakos Művekkel, pincéivel, és a Katona pincészettel. A Méz u. térségében van egy bérelt raktárpince és délre a Király pince. A Nagytétényi út felé esik a Haggemacher udvar, sörgyári épületekkel, egy favázas raktárral. Itt egyik épületben van a FOX Autórent. A Duna parti oldalon egy nagyrészt üres épület van, korábban BSZKRT tulajdon, amit az államosításkor kifelejtettek átjegyezni, de az önkormányzat használja, és elviekben már elbirtokolta, erről per is folyik. Háros állomástól itt iparvágány vezet a volt sörgyár ellátására, ez felhasználható lehet nosztalgia vonat helyi fogadására. A Tóth J. u. felől van, ill. volt egy vágánytól, pontosabban a rampájától egy lejárat a pincékbe. Itt, ill. a Sörház u. felé eső zónában kikötő lehetőség is van a turista hajók fogadására. Megjegyezte, hogy a mai napon a Duna belvárosi szakaszán 14 különböző nagyméretű turistahajó állomásozott. Ki ill. bejáratok is vannak ill. voltak itt a pincerendszerek és a Dunapart között, a vasút alatt betömedékelve, a Promontorbor ill. a Záborszky felől. A közelmúltban itt, a Vágóhíd u. közelében létesült kikötő területét közben eladta az önkormányzat, de a közelben volna lehetőség különböző vízijárművek bemutatására, kiállítására – pl. az ulmer Schachtel, amivel a német telepesek érkeztek anno, vagy vízimalom, úszó fürdő, bor, gabona bárkák stb.

A pincék külső és belső közlekedésére egy hordóelemeket formázó járműegység modelljét is bemutatta Diebel úr, ami „szerelvény” formában, mikroprocesszoros irányítás mellett alkalmas lehet a pincéken belüli közlekedésre, ennek szabadalmaztatását elkezdték.

Farkas Balázs arról beszélt, hogy a pincékben un. díszletfalak elhelyezésére is mód lenne, ahol pl. a Duna menti városok képeit lehet bemutatni.

Békési úr elmúlt tíz évükről beszélt, amióta a kerületben vannak. A régi, helyi borászok, Merz Árpád, Gazdag László tapasztalatait vette figyelembe, tervei egy kis részét valósította meg, a Záborszky pincével ill. a Borkatakombával, miközben az önkormányzat egy mm.-t sem lépett ebben az időszakban. Egyéni tervek, elképzelések szerint alakította a Záborszky pincét. A felszín a Leányka utcától a Borhegy térségéig turizmus fogadására alkalmatlan a jelen állapotában, így a föld alatti város koncepcióját képviseli. Helyben mintegy 2 km pincejárat alakítható ki, összekötve a Gágány pincékkel is. A felszínen a BKV megállók kialakításában példa lehetne a Zugliget ill. Hűvösvölgy felé menő villamos vonal megállóinak hagyományos elemei. Civil eszközök segíthetnek, ilyen a Klaszter is, de számos feladata lenne az önkormányzatnak is.

Mészáros Péter

Városrehabilitációs kerekasztal, 2009. június 2. György Villa

A korábban megkezdett kerekasztal sorozat elemeként ezúttal a készülő fővárosi városrendezési keretstratégiáról, annak XXII. kerületi vonatkozásairól és a Duna-part rendezési elképzeléseiről beszéltünk meghívott vendégeinkkel, Gauder Péterrel a Stúdió Metropolitana, a Főváros várostervező és kutató cége ügyvezetőjével, és Rumi Imre főépítésszel.

A bevezetőben Döbrönte Katalin kitért a közelmúltban lezajlott Urbitális majálisra, amiben mi is részt vettünk, egy Duna parti rendezvénnyel, rámutatva annak értékeire, ill. az azzal kapcsolatos feladatokra.

Gauder Péter ehhez kapcsolódva megemlítette, hogy októberben tervezi a főváros az Urbitális folytatását, ami jelentős lakossági, civil, önszerveződési erőket mozgatott meg, melyek egyfajta lenyomatai életünknek, értékrendünknek. Az állam kínálati és a társadalom keresleti piacát kell a városrendezés a terén is megteremteni. Fejlesztés típusú gondolkodásra van szükség, szabályozással a városi kontextusban. A reagálás mellett a pro-aktív felfogásra is szükség van, ilyen az IVS intézménye. Beszélt, térképpel illusztrálva Európa „felosztásáról” a régiók pozicionálásáról, ahol nagyjából három nagy térség van:

–        A Balti övezet a svédekkel, a balti államokkal, részben német befolyással.

–        A Franciaország dominálta mediterrán térség, ahol némi spanyol olasz vetélkedés van még.

–        A harmadik a Németország meghatározta Közép európai térség, keletre történő kitöréssel, itt a Duna jelenti a kultúrák egyfajta összekötő kapcsát.

Ehhez kapcsolódik a június 11.-i fővárosi találkozó Baden Württenberg tartomány kezdeményezésével, a Duna régió létrehozási javaslatával. Bécs ebben nem jó esélyekkel indul, nyugaton „hamis kutyának” tartják, míg Budapest pozitív jelzéseket kapott, és a Balkán is kínálkozik.

Budapest szempontjából egyfajta brand építésre van szükség, a hagyományos, XIX. századi kép mellé, amit Varsó és Bécs már meglépett. Kiemelte, hogy Budapest nem kommunikál a környezetével, a struktúrákat a követő fejlesztések jellemzik. Az agglomerációs térségben a csapágy városok szerkezete kialakulását szorgalmazzák, 60-80 km-es sugarú gyűrű mentén, Ipolyság, Gyöngyös, Kecskemét, stb. egyfajta gravitációs erőteret képezve. Foglalkoznak az un. V. korridorral Milánó irányában, ami az egykori borostyán utat követi. Együttműködésre van szükség a régióban az agglomerációval, ill. belül a kerületekkel, ugyanakkor stratégiai diskurzusra a gazdaság és a politika szereplőivel. A Duna völgye egy 200 km-es szakasszal Esztergomtól Dunaújvárosig jelentősen alul tervezett, hasznosított, ezen belül a fővárosi szakasz a Szentendrei szigettől Nagytétény határáig sokféle kínálatot jelenthet. Ebben az itt élő külföldiek csoportosulásával, mintegy tízezren vannak, is dialógusban kell lenni. A fővárosi Duna menti együttműködésben tíz kerület érintett közvetlenül, portfolióra van szükség, mit kínálunk.

Rumi Imre főépítész a minapi csepeli főépítész találkozóra utalt, ahol a Bor és Víz városáról beszélt Budafok-Tétény tekintetében. Néhány kerületi jellemzőt emelt ki, országos közművek és közlekedési infrastruktúrák kereszteznek bennünket, tíz km-es Duna partunk jelentős eleme a fővárosi mintegy 70 km-es partszakasznak. 100 km-es pince rendszer elsősorban Budafokon, és egykoron pezsgő élet a Duna parton. Ugyanakkor itt gondot jelent, hogy a csepeli hőerőmű további két blokkal bővül. 2004/05-ben , amikor azonos pártállású vezetések képviselték a kerületet és az agglomerációs településeket, tanulmány készült a Budafoktól Százhalombattáig terjedő majd 25 km-es Duna part szakaszra. Lényeges elem egy zöldsáv, ugyanakkor egy közforgalmú sáv megtartása a part mentén. Budafok-Tétényben korábban tervszerű üdülőterületi és iparfejlesztés folyt a Duna parton. Az árvédelmi védvonal hivatalosan a 6-os út, ami feloldandó több helyen, mert pl. a Hajó utca térségében a meglévő magaspart nem enged árvizet. Budafok Belvárosa elviekben közel van a Dunához, mégis távol, ill. elszakítva, kis keresztmetszetű átjárókkal. Kitért az Ártér utcai, a Gyármező térségében lévő partszakaszra, majd a Hunyadi laktanya területét érintő tervekre, elsősorban szabadidős, és kulturális célokkal. A Duna part II. fejlesztése nagyobb lakás számot céloz meg, mint korábban, nagytétényi városközponti kapcsolatokkal, a rendezési terv módosítása folyamatban van. Kitért a csepeli kapcsolatra, amit az M0 nem tud kellően ellátni, ezért a korábbi három komp, melyek fokozatosan megszűntek, újra gondolása és indítása várható. A hídépítés terén középtávon az Albertfalvai híd építése várható.

A további vitában ill. beszélgetésben szóba került még a Hajó u. Ártér utcai terület felhasználás, a Gyár mezői funkcióváltás lehetősége, átalakuló intézményi dominanciájú területek jelleggel, az ottani ipari épületek egy részének védelme, a Duna parti zöld sáv igénye. A kerületi KVSZ tervezői azonosak a fővárosi FSZKT, BVKSZ készítőkkel, aminek előnyeit ki lehet használni. Kitértünk egy hozzászólás erejéig a formálódó Borhegy klaszterre is. Végül Gerő Balázs korábbi főépítész beszélt a korábbi, 2005-ben készült Kerületfejlesztési Koncepció egyes, ide kapcsolódó elemeiről.

Mészáros Péter

Urbitális bejárás a Duna parton, 2009. május 9.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódva bejárást tartottunk május 9.-én a Háros szigeti Hunyadi laktanya és a kapcsolódó Hunyadi sziget területén és a Duna parton. A közel 150 fős érdeklődőt a Hunyadi laktanya előtt Garbóci László helytörténész tájékoztatta előbb a sziget és a térség múltjáról, a Csőt apátság korszakától napjainkig. Majd az önkormányzati kezelésbe került mintegy 11 ha-os területet jártuk be, ami a félsziget északi, a szárazfölddel már régen egyesített övezete. Az ettől délre eső zóna kincstári tulajdonban van, egyes információk szerint privatizáció alatt, benne néhány korábbi raktár épülettel, és a korábbi Atlantica hajógyár területével. Ennek a védett övezethez csatlakozó sávjára korábban védelmi javaslatot adtunk be, melynek eljárása előrehaladott állapotban van a Minisztériumban. E folyamat keretében kap majd várhatóan védelmet a Hunyadi sziget is. A Hunyadi szigeten a Honvéd Horgászegylet vezetői kalauzoltak Gergely Attila botanikus társaságában. A 3 ha-os sziget a Háros kismintája, hasonló élővilággal, amit egy most elkészült tanösvény és annak tájékoztatója is bemutat. A szigetről jól áttekinthető az öböl és a kapcsolódó kisebb sziget a Háros sziget mentén. Ezután az érdeklődők kisebb csoportokra oszolva mentek át a Lovardába a Hárosi öböl mentén. Itt érintettük a horgásztelepet, a parti sétányt és a kerékpárutat.

A délutáni ellenkező irányú bejáráson is élénk érdeklődés és részvétel volt jellemző, több mint húszan mentünk végig, a Lovardától a part menti ártéri erdőket tekintettük át a hídfő térségében, majd a yacht klubot érintve az öböl menti sétányon haladtunk felfelé. Annak elfogytával, a Falemez művek alatti szakasz szűk keresztmetszetén átjutva értünk vissza a Hunyadi szigetre.

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

 

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

 

A hódok nyomai

A hódok nyomai

 

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja

Casino est, Rózsavölgy, 2009. március 17. – Klubest, március 31.

Március 17.-én a Rózsavölgyi Közösségi Házban találkoztunk. A kerületi civil szervezeteket és térségeket érintő összejövetel-sorozat keretében ezúttal Rózsavölgyet kerestük fel. Itt a helyi Rózsavölgy Egyesület elnöksége tagjai, számos más tag, és a helyiek más képviselői voltak jelen a Casino tagok mellett a találkozón.

 Szántó Tamás alelnök beszélt az előzményekről. A Ház a 60-as évek elején épült helyi összefogással, majd rövidesen pártház lett a rendszerváltásig. Akkor az új önkormányzat első lépései egyikeként eladni szándékozta, amit a helyi közösség aláírásgyűjtése akadályozott meg. Az egyesület kezelésében volt a ház egy ideig, majd bő tíz évig a Dohnányi zenekarral társ-, ill. albérletben működtették. A közelmúltban váltak ismét teljes körben üzemeltetői a háznak. Az épület jelentősen lepusztult, és komoly önkormányzati támogatással megtörtént az épület felújítása, vizes blokkok, nyílászárók, festés, fűtés, világítás, bútorok stb. Gazdag a ház programja, elsősorban kulturális, közösségi jelleggel, továbbá befogadó is, más típusú rendezvényekkel.

Rózsavölgy viharos közelmúltjáról is beszéltünk. A rendszerváltás időszakában már felmerült a Hosszúréti patak befedése zárt szelvénybe, majd a Munkáskörút rávezetése és a villamos megszüntetése. Ezek kapcsán több tiltakozó akció, fórumok, aláírásgyűjtések voltak, eredménnyel, a körút tervei alagútba kerültek, a villamos megmaradt, csak a patakot érik támadások, mint a közelmúltban, ill. jelenben, konkréten a Főváros „mederrendezési” tervei. Ezt követte a 90-res években a nagynyomású, 40 bar-os gázvezeték átvezetése a völgyön, amit ugyancsak jelentős tiltakozás övezett.

Az est második részében a patak témájával foglalkoztunk, Németh Zoltán alpolgármester jelenlétében. A Főváros mederrendezési tervei néhány hete váltak ismertté, amelyek lényege az, hogy az árvízveszélyre hivatkozva a fővárosi szakaszt kibővítik, és kővel trapéz szelvényre építik ki mintegy 600 milliós költséggel, elpusztítva a mederben és környékén lévő több mint száz fát, és a cserjéket, melyhez hivatkozás még a villamos pálya közelsége és a közel épült házak.

A kerületi Tervtanács a tervet – ami szűken vett műszaki terv -, elvetette, annak ökológiai, tájvédelmi szempontokat, és a vízgyűjtő területet figyelembe nem vevő jellege miatt. A megjelent nyugalmazott vízügyi szakértő elmondta, hogy a 70-80-as években több terv készült a vízgyűjtő szemlélet figyelembe vételével a patak egészére, záportározók működtek a felső szakaszon, Csiki hegyek, lőtér, Törökbálint. Arról nincs információ, hogy ezek ma is meglennének. A rózsavölgyi szakaszon a valóságban nem jellemzőek az árvizek, az alsó szakaszon a hídnál fordulnak elő kiöntések, ill. a Duna magas vízállása okoz visszaduzzadást. Másnap volt egy egyeztetés volt a Főváros képviselőivel, mivel a KMOP programra záros határidőn belül be kell adni a pályázatokat – a Gyáli patakkal és az Irhás árokkal együtt.

 Március 31.-én klubestet tartottunk a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében. Számos tag, ill. új érdeklődő is megjelent, így Major Anna ny. rádió dramaturg, Gál Béla egyetemi tanár, Balázs Jánosné a Baross Gábor telepről, ott volt Pató Róza szobrász, Pállay József művésztanár, G. Mezey Mária ny. rádióbemondó. Bemutatta új könyvét Máté Ferenc építész a Rózsavölgyből. Beszéltünk az elmúlt hetek aktualitásairól, a közelmúltban történt városházi civilek, művészek, vállalkozók találkozóról, annak tapasztalatairól, az ott előadott egyik javaslatról, a kerületi klaszterek lehetőségeiről. Ennek bizonyos formáját kísérli meg a Casino is a közeljövőben beadandó norvég pályázat keretében, ahol több civil szervezettel közösen, a város-rehabilitációs kerekasztalok és kísérő rendezvények, események kiadványok elindítását tervezzük, Döbrönte Katalin urbanista szakértő részvételével.

Mindezeket több hullámban, a rádió élő adásába bekapcsolódva is megbeszéltük, ill. elmondtuk.

 Mészáros Péter

Karácsonyi Casino a Kastélyban, 2008. december 15.

A Promontorium Polgári Casino hagyományosan a Nagytétényi kastélymúzeumban tartotta adventi összejövetelét. 

A vendégek megtekintették a Karácsony a Kastélyban című kiállítást. Az iparművészek által készített karácsonyfadíszekkel ékesített fenyők, a bútorkiállításnak helyt adó kastélyszobákban láthatók december végéig. A Casino karácsonyi műsorában Erdélyi György színművész, és Vaskó Zsolt népzenész léptek fel. 

Mészáros Péter elnök bevezetőjében áttekintette a Casino éves tevékenységét, majd felkérte Király Elvira igazgatónőt, hogy tájékoztassa a vendégeket a kastély helyzetéről. Az igazgatónő elmondta, éves szinten tizenkétezer látogató érkezik a kastélymúzeumba. Sajnálatosnak nevezte, hogy megszűnt a nyugdíjas csoportok szervezett látogatása, mert az idős emberek már a buszbérlés költségeit sem tudják fedezni. Az igazgatónő beszélt arról is, hogy évek óta próbálják egységesíteni a telekkönyvet – a kastélyhoz tartozó ingatlanon több tulajdonos is osztozik a Vagyonigazgatóság, az Iparművészeti Múzeum a kerületi és fővárosi önkormányzatok – hogy az Iparművészeti Múzeum kezelésébe kerüljön az egész. Minderre ígéret már van, de aláírás még nincs. Hozzátette, ha összevonnák a területet, megkezdődhetne az épület rekonstrukciója.

– Itt csak nagyszabású munkának van értelme. Attól félünk, hogy egy kisebb összeggel semmi komolyat nem tudunk megvalósítani, viszont odakerül a „pipa” a nevünk mellé. – mondta el Király Elvíra. A témához hozzászólt László Éva a Nagytétényi Polgári Kör vezetője, aki nemzetközi rangú látványosságnak nevezte a kastélyt és úgy vélte fejlesztését, Nagytétény városközpontjának felújításához kellene kapcsolni.(Az IVS. szerint, ha az  önkormányzat uniós pályázaton nyer, első a nagytétényi városközpont helyreállítása lesz.) Hozzátette, a történelmi hangulatú központ megóvása érdekében meg kell állítani a négylakásos két szintes társasházak építését, úgy hogy azt a szabályozási terv ne tegye lehetővé.

A rendezvényre meghívták a kerület díszpolgárait is, akik közül megjelent Mercz Árpád dr., Priska József Tamás, és Nemes László. Nemes Lászlót a Kastély Kuratórium Közalapítvány elnökét kérdeztük.

– Az igazgatónő fantasztikusan dolgozik a kastélymúzeumért, és ezzel pozitív irányba mozdítja a városvezetés és a politikusok aktivitását is. Valamennyien azt szeretnénk, ha gyorsabban megvalósulhatnának a tervek. De erről nem az önkormányzat tehet. A bürokrácia és az anyagiak korlátokat szabnak. Arra kell figyelni, hogy az országos képviselő, és a kerületi vezetés intézkedései ne oltsák ki egymást. Szerencsére a kastély ügyében szinte mindig sikerül közösen fellépni. – vélekedett Nemes László.

Brockhauser Edit

Casino est a klímaváltozásról, fenntarthatóságról, energia válságról 2008. november 25. György Villa

Eredeti programunknak megfelelően a második novemberi találkozásunkon egy meglehetősen aktuális témát jártunk körül, klímaváltozás, fenntarthatóság és energiaválság címmel, Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE kutatója, a Fenntartható Fejlődés egyetemközi munkacsoport vezetője volt a vendégünk. Az ő sokkoló előadásai, és publikációi már a közvéleményben is megjelentek. Ennek különös aktualitást adott a világméretű pénzügyi válság, amely átmenetileg háttérbe szorítja a globális ökológiai és energetikai problémákat.

 Hetesi Zsolt bevezetőjében az éghajlat csinálókra utalt, az emberi tevékenység masszív hatására, az emberi felelősségre. A vizsgálatok szerint az emberi beavatkozás mintegy 50%-ban felelős a klíma változásért, az üvegházi gázok, a CO2 , a vízgőz, a metán kibocsátásáért, amelyek a következő évtizedekben további 4o-os hőmérséklet emelkedést okoz majd, még ha azonnal leállnánk is a kibocsátásokkal. A grönlandi jég olvadása az édesvíz feldúsulása megváltoztatja az óceáni éghajlatot, a Golfáram meggyengülhet és megszűnhet, aminek súlyos következményei lesznek Európa időjárására. A kontinentális zónában szárazabb idő várható. Az amazonasi élővilág szavannás jellegű lesz, míg a szibériai jég olvadása jelentős metán kibocsátást okoz majd további hőmérséklet emelkedéssel.

 Erőforrásaink zöme változatlanul fosszilis, 87%-ban a földgáz, kőolaj, és a szén adja az energiaforrásainkat. Az áram termelésben is csak 17% a nukleáris, és 16% a víz erőművek szerepe. A GDP és a kőolaj kitermelés korrelációban volt ill. van, ami az előrejelzésekben már egyfajta olló nyílását jelzi. Ez áremelkedéshez, inflációhoz, hitel bedőlésekhez vezetett. Az energiatermelő országokban csökken a kivitel, ami ellátási gondokhoz fog vezetni. Pl. Indonézia olaj, és Kína széntermelése önellátásba fordult. A kőolaj kitermelése egyre bonyolultabb és drágább technológiákat igényel, ami sok helyen leálláshoz vezetett. Ez a folyamat a földgáznál később következik be. A kőszén készletek a mai felmérések szerint jóval, mintegy 60%-al kisebbek mint a várt, előre jelzett szint. USA, Kína ma is a szén áramra épít, csökkentette eladásait, míg dél Afrikában már áramszünetek vannak, Ausztráliában pedig a kikötő kapacitások okoznak szűk keresztmetszetet.

 Az atomenergia tekintetében az urán készletek jelentenek erős limitet, 40-50 év, az un. szaporító reaktor, vagy a fúziós erőműi technika még 2030-ra várható, hogy szélesebb körben elterjedhet. A zöld energia tekintetében a hőszivattyús erőművek, és a szigetelés jelentős tartalék, ahol még 30 éves hátrányban vagyunk. Napenergia dolgában 200 e. km2 napelem felület lenne szükséges a világ energia igényeihez, jelenleg van ebből 30 km2.

Az összeomlási forgatókönyv, a hanyatlás alternatívája a tudatosság, a kőolaj függőség oldása, a fenntartható pályák megkeresése, a túlélés. Pl. Kuba önellátó rendszere jól működik, szemben Észak Koreáéval, ahol, éhen halnak az emberek.

 Két válság tünetünk van, az éghajlat és az energia. A rendszerek önmagukban egyensúlyra törekednek, pl. a vadállomány nem túlszaporodása. Ha elvesznek a korlátok, arra példa a Szt. Máté sziget Kanada partjainál, ahol jelentős zuzmó állomány volt, majd a rénszarvasok betelepítése után nagy szaporodás indult meg, a zuzmó eltűnt, a rénszarvasok kipusztultak. A jelenlegi un. piaci rendszer is az erőforrások felemésztésén dolgozik. Hasonló példa a Húsvét szigeteken történtek, ahol a 800-as években települt be a lakosság Polinéziából. A szigeten látható szobrokat a helyi kőbányákból kitermelt kőből építették, az erdőket kivágták, azok farönkjei szolgáltak a szállításra, majd az erózió elpusztította a termőtalajt.

 A homo sapiens 150-200 ezer éve van jelen, elsősorban a füves pusztákon, mint élőhelyeken, 150-200 fős közösségekben, ez a lépték ma is jellemző az emberi igényekre. Érintette a kérdés társadalmi vonatkozásait, a tudattalanban meghozott napi sok száz döntést, és a tudatos döntéseket, a mintákat, amelyek ezeket meghatározzák, a vallás, a nevelés szerepét. A társadalomban is versenyhelyzet alakult ki, ma sajnos a vezető szerepet erkölcsi fogyatékosok viszik a világban, a gazdasági és a politikai élet vezetői jelentős részben beteg emberek. Szóltunk a reklámok, a tudattalan hatásáról, a reklám technikákról, filmek, feszültség keltő pont, majd reklám, a gyűjtögető ösztönre építés, nagyáruház effektus, + versenyszellem.

 Megoldás: takarékosság, energia hatékonyság, földhő felhasználása, erőművek optimalizálása, jelentős hatásfoknövelés, kombinált ciklusú erőművek. Mezőgazdaság: műtrágya kiváltás baktériumokkal, önellátás energia tekintetben. Az atomerőművek élet hosszabbítása, a nagy ellátó rendszerek, víz, gáz, villany, optimalizálása, a közlekedésben a közösségi közlekedésre építés. Helyi szerkezetek, árutermelés, fenntartható életkörülmények.

 Mészáros Péter

Casino est olimpikonjainkkal, 2008. november 12. György Villa

Eredeti programunknak megfelelően a novemberi találkozásunkon Kozmann György és Kiss Tamás olimpiai bronzérmes kenus párosunk, valamint edzőjük Ludasy Róbert volt a vendégünk. Ennek aktualitást adott az olimpia, a szenzációs sikerük, Kolonics György emléke, és a magyar sport helyzetének alakulása.

 Bemutatkozásként magukról beszéltek. Ludasy Róbert 1952 óta volt kerületi lakos, az elmúlt két évig. Visszaemlékezett az egykor itt a budafoki Duna parton működött Budai majd Budapesti Spartacus-ra ahol a kenusok, kajakosok indultak. Csepelre került át később, ahol ’89-ben került a keze alá Kolonics György, aki már ’91-ben belépett a hazai élvonalba. Kitért arra a szomorú tendenciára, hogy sorban szűnnek meg a sportpályák, sporttelepek. Ő is gondban volt pár éve, amikor kislányának helyi sportolási lehetőséget keresett.

A tragédia nem vetette vissza a sportágat és az érdeklődést, és az olimpia után sok gyerek jelentkezett kenuzni, kajakozni. A magyar sport a 90-es évek eleje óta válságban van, a magára hagyás jellemzi, jellemezte. Egyfajta hangulatkeltés volt a nagy egyesületek ellen, nekik nem újdonság a válság, 0,2% GDP a sport részesedése.

Kozmann György – 1978 Szekszárd – 16 éves kora óta kenuzik, elsődlegesen Pakson, 2002 óta Csepelen is, ahol kialakult a Ludasy Róberttel és Kolonics Györggyel való kapcsolata. A Duna mindig meghatározó volt a számára, a nehéz vízi körülményekhez szokott.

Kiss Tamás – 1987 Ajka – Takács Tibor edző mellett nőtt fel Csepelen, 17 évesen került Ludasyhoz, eddig ifjúsági szinten voltak eredményei, a helyzet hozta azt, hogy bekerült a párosba, az ott lévő 16 kenus közül, Kolonics György pótlására.

 Szó esett az összeülésük kritikus időszakáról, az egy hónapról, arról a pár napról, amikor Kolo halála után dönteni kellett, mert pár nap volt a nevezési határidőig. Fel kellett nőni a feladathoz. Tamás ismeretlenül került a nemzetközi mezőnybe és a siker után sokan nem akarták elhinni az eredményt. Az egyik titok az volt, hogy pontosan magáévá tette, amit az edző és Kozmann Gyuri elmondott neki, mit, mikor és hogyan kell tenni. A döntőben pedig pontosan a megbeszélt menetrendet hajtották végre, nem látták, hányadik helyen mennek.

Beszéltünk még arról, hogy az edző diktatúrája valósul e meg – „Robi kemény kezű edző” – avagy kinek az akarata érvényesül.

Szóba került, hogy Kiss Tamás hogyan tudja kezelni ezt a helyzetet, hogyan tovább? Kozmann György mindenképpen visszavesz a jövő évre, ezt a tempót és igénybevételt nem lehet tartósan bírni.

Beszéltünk Kolo-ról a gimnazistáról, aki ide járt a BNA-ba, és kiváló emberi tulajdonságai akkor is megmutatkoztak

 Mészáros Péter