Egyéb kategória bejegyzései

Borhegyi esték, az egykori Haggenmacher sörgyár területén, 2011. október 18.

A program, elején, még világosban, Bartesch úr a terület jó részének tulajdonosa vezetésével bejárást tartottunk. Itt Garbóci László helytörténész röviden szólt a terület múltjáról. Budafokon ill. a térségben már 1716-tól volt sörgyártás, Kroner, ami 1869-ben ment csődbe, 1870-ben érkezett Haggenmacher Henrik Svájcból, és 1873-tól elkezdte az építkezést majd a működést, a sörfőzést a területen, ami 1895-re épült ki teljesen, mintegy 4,5 – 5 hektáron. 1908-tól Rt-ként működött Kőbányán és Budafokon, ami az aranykora volt a sörgyártásnak, helyben 5,4 km pince volt igénybe véve erre, 300 alkalmazott dolgozott itt. 1928-tól a Dreher-el képzett konszernet. Azonban 1933-ban elköltözött Kőbányára, mert kinőtte a Budafok városa által már körbeépített telepet. 1967-ig még működött itt a későbbi Sulák helyén a sörcsarnok, kerthelyiséggel. 1948-ban államosították a területet és a hasznosítás azóta nem megoldott. Ma a 3,5 hektáron tíz tulajdonos ill. helyrajzi szám van, ennek jó része Bartesch úr tulajdonában. Ő 83-ban jött Magyarországra a SOTE-n tanulni, majd a 80-as évek második felében autókölcsönzőt indított, és 92 óta él itt. A területtel kapcsolatban hasznosítási, fejlesztési tervei vannak, fokozatos felújítással az eredeti ipari karakter megőrzésével. Bérlés, a vállalkozások mellett a kreatív ipar ide vonzása, műtermek, galériák. Ismeretes, hogy itt volt két éve a Miro plakátkiállítás, ami pár száz főt vonzott összesen, a nyitva tartása alatt, míg később Kristianstadban 30 ezret.

Bejártuk a terület egy részét, bementünk az egykori gabona raktárba, a Nagytétényi útra néző, még fel nem újított épületbe, emögött van az egykori Duna Füszért diszkont áruház. A felújított épületszárnyban az autókölcsönző irodái működnek, de nagy része üresen áll, alkalmi bérlők vannak néha. A negyedik szinten ültünk össze végül, ahol Garbóci László tartott rövid előadást a fent említettekről, majd kötetlen beszélgetés folyt Bartesch úr somlói borai közepette.

Képes összefoglaló a Haggenmacher udvarbeli bejárásról és beszélgetésről

Casino est, Pató Róza szobrászművésszel, György villa, 2011. március 8.

Terveinknek megfelelően Pató Róza, köztünk élő, dolgozó szobrászművész méltatásának szántuk az estet. A Casino tagjai mellett Pató Róza számos tisztelője, tanítványa, jelent meg, többen a Mészáros László Körből. Pállay József festő, művésztanár szervezte és vezette az estet, és ott volt Majoros István szobrászművész, valamint Pató Róza fia, Győrffy Gergely hegedűművész is. A bevezetőben Mészáros Péter utalt a számos, körünkben élő, dolgozó művészre, tudósra, akik bemutatásra, méltatásra érdemesek, különösen ha a helyi közösségben is tevékenykednek, mint Pató Róza is. Pállay József méltatta Pató Róza munkásságát, életútját, aki az utóbbi bő negyven évet a kerületben töltötte. Fia, Győrffy Gergely játszotta Massenet meditációját, majd egy kisfilmet néztünk meg, melyet Pállay József készített Rózáról, előbb a Mészáros Körben tanítás közben, majd otthon, műtermében beszélgetve vele, egy régi önportréját tisztogatva és bemutatva.

Pató Róza életét a művészet, az alkotómunka mellett áthatotta a tanítás, a nevelés, a gyerekekkel való foglalkozástól a Mészáros Körig. Beszélt gyerekkoráról, az indulásról, képzőművészeti gimnázium, majd főiskola. Mestereiről, így az orvosi egyetemre is átjárt anatómiát tanulni, boncolni, Szentágothay és Kiss Ferenc professzorokhoz. A Főiskolán tanult Somogy Józseftől, Pátzay Páltól, sőt Strobl Alajostól is, mestere Bencsik István volt, aki elindította a szobrász pályára. Közben Gergő Brahms VII. magyar táncát játszotta, majd szó esett a Művészeti Akadémiához fűződő kapcsolatáról, ezen keresztül Gyurkovics Tiborral való együttműködéséről.

László Éva a Nagytétényi Polgári Kör elnöke méltatta Rózát, megemlítve, hogy vele készíttetik el a Kör jubileumi emlékérmét, az idén százéves Nagytétény és a húszéves Kör évfordulói kapcsán. Szó esett a kistétényi birodalmukról, ahol negyvenegy éve élnek, egy ismerős révén jutottak a telekhez, majd építkeztek. Ennek kapcsán beszéltünk a művész sorsról, hangsúlyozta az emberek szeretetét, a szellemi segítségnyújtás fontosságát, ami rá jellemző volt mindig is. Majd Majoros István méltatta Rózát, a kerületi művészek helyzetét is jellemezve, hogyan kerülnek ide alkalmanként szobrok, köztéri műalkotások. Legutóbbi negatív tapasztalatait is megemlítette a Klauzál szobor készítése kapcsán.

Pató Róza terveiről is beszélt, folyamatosan vesz részt kiállításokon, pályázatokon, hazai és nemzetközi téren, most a XI. kerület megbízására dolgozik Weiner Leó szobrán, a zeneiskola részére. Gergő közben saját művét, az Erőt játszotta. A Művészeti Iskola részéről Kanyóné méltatta Róza munkáját, az együttműködést és a küzdelmeket. Schütt Margit megemlítette az induló magyar zarándokutat, amely kerületünket érinti, és egy szakaszán szoborpark is létesülhetne a helyi civilek és szobrászok közreműködésével.

Mészáros Péter

Rózával a György villában

  Rózával a György villában

A rögtönzött tárlat
A rögtönzött tárlat

 

A Promontorium Polgári Casino bajárása az M0 bővítése kapcsán folyó régészeti feltárások megtekintésére, 2010. október 7.

Mint ismeretes, az M0 csomópont bővítése, a kapcsolódó tervezett Növény utcai aluljáró rendszer építése kapcsán számos lelet került elő, a legkülönbözőbb korokból. A feltárás, feldolgozás, és a visszatemetés folyamatos, és a vége felé is közeledik, így hasznosnak tartottunk egy bejárást. Itt a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai kalauzoltak az egyes területeken.

Előbb a rózsakerti sorompótól a Növény utca felé vezető leendő út alatt feltárt újkőkori leletek feltárását néztük meg, ez az i.e. 4800-5400 körüli un. dunántúli vonaldíszes kultúra települése volt. A házak sűrűn öt sorban lerakott facölöpökkel 20-40 m hosszan, egymás mellett helyezkedtek el a feltárt sávra merőlegesen. A facölöpök, az anyagnyerő helyek, a kemencék helyei láthatóak, a használati tárgyakat magukkal vitték a tovább településkor, amikor kimerült a talaj, de cserép bőven van, félig kiégetett, kívül karcolt vonaldíszes, később festett cserépedényeket használtak.

A késő avarkori lelet beljebb a vasúton túl a Növény utca mentén van, amit tavasszal tártak fel, és már betemették. De e helyszínen is folyamatos a visszatemetés.

Utána megnéztük a római limesz út maradványait a Nagytétényi út mentén a rózsakerti sorompó előtt, itt is folyik még a feltárás, a limesz menti táborokat kötötte össze az út, itt a Camponát és az albertfalvai tábort, 3-4 m széles lehetett, nagyméretű rakott kőalappal, amire sódert tettek, a frekventáltabb helyeken volt a tetején idomkő burkolat. Itt az út túlsó szegélye látható és mintegy 2 m széles és 15-20 hosszú szakasza, a vízelvezető árkok is feltárásra kerültek, amik a különböző korokban épülhettek, most egyszerre láthatóak. Erre az útra nem kerül ráépítés, de a fenntartása, megőrzése nagyon bonyolult lenne, kérdés, mi lesz a sorsa.

További feltárások várhatóak a területen a további fejlesztések, beépítések kapcsán, a Növény utca mentén, a két vasút között és lejjebb is.

Képes összefoglaló a bejárásról

Promontorium Polgári Casino kerekasztala, a sportról őszintén, 2010. április 20. György Villa

A kerekasztal beszélgetést ezúttal a Sportról őszintén címmel tartottuk meg, meghívtuk dr.Freyer Tamást, a Budapesti Sportszövetségek Szövetségének elnökét, a helyi sportegyesületek képviselőit, és itt volt Karsay Ferenc alpolgármester is. Bevezetőjében Mészáros Péter utalt arra, hogy a sport kultúránk fontos része, ugyanakkor a felmérések és a közegészségi adatok azt mutatják, hogy egyre kevesebbet sportolunk, mozgunk, költünk az egészség és sport kultúrára.

Freyer Tamás kiemelte a tömegsport, a szabadidő sport, és az iskolai, egyetemi sport jelentőségét. EU projektjük keretében június 6.-án lesz Európa Sport Napja, jelentős tömegeket megmozgatva. Ő maga a Rendőrtiszti Főiskola Küzdősportok tanszékét vezeti, civilként pedig számos funkciót tölt be, így 43 sportszövetség alkotja a Budapesti Sportszövetségek Szövetségét, amely koordinatív, forrás teremtő tevékenységet folytat. Kiemelte az egyetemi főiskolai sportszövetségek szerepét, az universiade, és világbajnoki versenyeket, melyeknek a közelmúltban elhunyt Frenkl Róbert volt fő irányítója. A jelzett sportszövetség keretében un. monstre programokat éppúgy szerveznek, mint folyamatos eseményeket, melyek 100-150 ezer embert mozgatnak meg. A közeljövőben lesz a Szigeti Sportvarázs 50-60 ezer résztvevővel, fővárosi más külső céges támogatókkal.

2013-tól a sport is uniós feladat lesz, az ehhez biztosítandó forrásokkal. Folyó EU projektjük keretében konzorcium tagként a legjobb gyakorlatok tapasztalatait gyűjtik és dolgozzák fel, javaslatokkal. A szabadidő sport az élsport mellett nálunk jó ideje mostohagyerek, a magántőke e területen még kevéssé jelent meg. A svéd modell szerint pl. 14 éves korig térítés mentes a sportlétesítmények, így uszodák használata, majd az egyetemi korosztályig félárú. Az iskolai testnevelést illetően eltérő koncepciók vannak, így a heti 2-3 alkalmat jelentő testnevelés, a délutáni foglalkozások, vagy a mindennapos testnevelés, testmozgás. Fontos lenne az egyetemek szerepe a sport, az egészséges élet tekintetében, mivel az ott végzők lesznek a későbbi vezetők, döntéshozók.

Karsay Ferenc a sport támogatottságát hasonlította össze, a magyar központi költségvetésben 15 Mrd-os sport támogatás van a 13.5 e.Mrd-ból, Újbudán 250 millió a 27 Mrd-ból, míg Budafok-Tétényben 246 millió a 10 Mrd-os költségvetésben. Utóbbi nem élsport támogatás, hanem utánpótlás, szabadidősport, a színterek támogatása, pályák, intézmények, a jellemző. A tanuszoda támogatástól, a Futafok, vagy a Mikulás kupa támogatásáig. Önkormányzati sport bizottsági pályázati támogatás: 3 m.Ft, ingyenes helyiség, pálya támogatás 25,4 m.Ft, sport létesítmények fenntartása 63 m.Ft.

A Magyarok Szövetsége képviselői a baranta, harcművészet űzése nehézségeit vetették fel, igen költséges teremhez jutni, 8-9000 Ft/óra alapon, a kedvezményes hozzáférést kérték. Ugyancsak nehéz a helyi tanuszodába is bejutni, a nap nagy részében foglalt az edzések és az iskolai foglalkozások miatt. Egyre kevesebb az embereknek a pénze a sportra, jelezték.

A vitában felmerült még a labdarúgó utánpótlás nevelés kérdése, a külföldi tulajdonosok viszonya ellentmondásos ezen a területen. A labdarúgó akadémiák jelentenek kivételt, azonban a német sport akadémiák komoly állami támogatásban részesülnek. Ugyanakkor jelentős az igény a gyerekeknél a mozgásra, tornára, táncra. Szoros az összefüggés a tornaórák száma, minősége és az élsport között is. Szó esett az egészségesebb nemzedék igényéről, a sport, a kultúra, a művészet oktatása egységéről.

A sport egyben piac is, szolgáltatás, ahol válaszolni kell arra, hogy ki finanszírozza, állam, önkormányzat, de társadalmi szintű a nyereség, ami létrejön. A mindennapos testnevelés, ill. testmozgás a kerületben már gyakorlat az iskolákban. Gondot okoz az iskolai sportlétesítményekhez való hozzáférés, az ügyeletek biztosítása.

 Mészáros Péter

A Promontorium Polgári Casino estje a pénzügyi válságról, 2009. november 10. György Villa

Az összejövetel témáját ezúttal a globális pénzügyi válság, az abból való kilábalás, a hazai és a helyi kerületi lehetőségek körüljárása volt. Meghívásunkra megjelent az esten Földi Tamás a Bankszövetség vezető közgazdásza, és Kovács Imre Ferenc a helyi OTP fiókigazgatója.

A bevezetőben Mészáros Péter utalt a válság következményeire, a recesszió jelenségeire, melyek helyben is megnyilvánulnak, és paradigmaváltás szükségességére, a korábbi felfogások, szerkezet tarthatatlanságára, a váltási igényére.

Szó esett a Bankszövetségről, a kapcsolódó jogszabályokról, EU keretekről, a kétszintű bankrendszer kialakulásáról. A válság mind a makro mind a mikro szinteket érinti, és a háttérben ott vannak a világpiac és a tőkepiac új erősödő szereplői, az un. BRIK csoport tagjai, Kína, India, Brazília stb. növekvő felhalmozásukkal, valamint az amerikai ingatlan piac válsága, a korábban olcsó pénzzel, és a keletkező buborékokkal. Ehhez kapcsolódott az értékpapírválság, a követelések értékpapírba átmenekítése, majd a fizetésképtelenség, a papírok elértéktelenedése, és a lefelé vezető spirál. Esetünkben az állampapírok értéktelenedése és az eladósodás, forrás problémák következtek be. A hazai bankoknál a bizalom is csökkent, a devizahitelek kondíciói romlottak, miként a helyi piaci helyzet beszűkülése, a növekvő munkanélküliség is bekövetkezett. A GDP arányos államadósság 80-90%-ra rúg, folyamatos a görgetés, a kamatok nagysága tovább növeli az eladósodást.

Szóba került a bankok tulajdonviszonya kérdése, a nemzetközi bankok hazai leányvállalatai mellett a hazai tulajdonú bankok NyRt-k, az OTP esetében kisbefektetői tulajdonnal is. A hazai piacon ugyanakkor felbukkantak a pénzügyi vállalkozások is, mint sajátos pénzintézeti formák. Ilyen értelemben verseny van az ügyfelekért, és az ügyfél kapcsolatok minősége fontos, volt az OTPs kollega véleménye. Az amerikai bank és hitelválság idején a hazai bankközi kereskedelem is szinte leállt, csökkent a bizalom, a betétek tekintetében is, és egy időben leállt a hitelezés. Az OTP a hagyományos ügyfélkörét őrzi, és a negatív hírverések ellenére ez megmaradt, ügyfél tájékoztatás, lakás és jelzáloghitelezés, vállalkozási hitelek, utóbbira a március szeptember közötti időszakban 123 Mrd-ot adtak ki. A válságnak van tisztítótűz jellege, és a pénzügyi kultúra fejlesztésére is van hatással, miközben az OTP adós védelmi programot alkalmaz.

Szó esett még a bankok felelősségéről a válságban, a felelőtlenségről, a bankfelügyelet hibáiról, a devizahitelezés kapcsán készülő jogszabályról, nem fedezet alap, jövedelem bázis. Téma volt az igen hosszú, olvashatatlan és érthetetlen hitelszerződések kérdése, az egyoldalú szerződés módosítások a bankok részéről. A civil szervezetek, alapítványok számla vezetéséről, a jelentős díjakról ezen a területen is beszéltünk, itt a bankfiókokhoz lehet fordulni kedvezőbb feltételeket megbeszélendő. 

Mészáros Péter

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2007/2008

A Casino második évadját elnökségi konzultációkkal, ülésekkel, az eddigi tapasztalatok megvonásával, a következő időszak munkaprogramja, menetrendje kialakításával kezdtük 2007. októberében. Az ezt összegző közgyűlésen elfogadott munkaterv főbb elemei voltak: kéthavonta egy-egy jelentős, kerületen túlmutató, fővárosi vagy más témát terveztünk napirendre tűzni, külső vendégek meghívásával, bizonyos sajtó nyilvánossággal. A közbenső eseményeket egy-egy helyi civil szervezettel közösen terveztük, az adott térség, kerületrész vagy szakterület helyzetének közös áttekintésével. A köztes kéthetenkénti keddeken pedig klubesteket terveztünk a Kölcsey utcában a Rádió stúdió előtérben, aktuális helyi témák kötetlen megbeszélésével.

Az elnökségi tisztújítás során a korábbi elnökségi tagok mellé bekerült Schütt Margit titkári, és Pállay József alelnöki minőségben.

 A rendes októberi összejövetel célja a kerület helyzete, az önkormányzati ciklus első éve áttekintése volt – egy év mögöttünk, három év előttünk címmel – értékelve a kerület aktuális helyzetét, eredményeit, feladatait, gondjait, a polgármester és a képviselőtestület frakció vezetői meghívásával. Ugyancsak meghívtuk a civil szervezetek képviselőit, és jelen voltak a Csillaghang Rádió fotópályázata díjnyertesei is. Főbb elemek: költségvetési rendezés, átvilágítás, a választási ígéretek teljesítése, így, hétvégi gyógyszer ellátás, tömegközlekedési változások, és tervek, bölcsődei, óvodai férőhely növekedések. További tervek, teendők, a Budafok belvárosi rendezés, a Leányka utcai oroszlános udvar, a borászati központ tervei, KVSZ módosítás, rendeletek, a zaj mérséklésre, a közterületek, és az épített környezet rendezésére, továbbá változtatási tilalom, a túlépítések leállítására. Felmerült még Nagytétény helyzete, a belváros valamint, a nagytétényi Duna part rendezési igénye kérdése. Felállt az építészeti tervtanács az épülő házaink, fejlesztéseink szakmai, és civil megítélésének becsatornázására.

 A novemberi ülésen a kerület egy-egy területi vagy tematikus civil szervezetével közösen tartott ülései sorában első alkalommal Nagytétényt választottuk, mint a kerület egyik jellegzetes, nagy tradíciókkal, egyben komoly gondokkal rendelkező, küzdő városrészét. Az ülésen a Nagytétényi Polgári Kör elnöksége mellett részt vett a Nagytétényi Ember és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület több vezetőségi tagja. A konzultáció során érintettük Nagytétény fontosabb feladatait, gondjait, a vége felé közeledő rehabilitációt, a Duna part II. megoldatlanságát, a helytörténeti gyűjtemény, tájház hiányát, a városközpont rehabilitációja igényét. Beszéltünk a kastély hátsó szárny majdani lehetőségeiről, a nagytétényi zsinagóga megvételéről, ahol hangversenyeket, tárlatokat, közösségi teret lehet majd kialakítani, valamint a kastély térségében kialakítható galéria hálózatról. Fontos tanulság volt itt is, hogy a kommunikáció, az információ áramlás javítására van szükség Nagytétény ügyeiben is, amit segít a rendszeres helyi civil egyeztető fórum, havi, kéthavi gyakorisággal.

 Decemberben összejövetelünknek alkalmat, s helyet adott a Karácsony a Kastélyban program sorozat is, a Nagytétényi Kastélymúzeumban. A kastély ügyében a továbblépést tekintve a bútor kiállítás tovább terjesztése várható a hátsó szárny majdani rekonstrukciója keretében, hiszen a mai sem teljes, a XIX. századtól napjainkig terjedő időszak nem reprezentált. Emellett időszaki kiállítások, múzeumpedagógiai kabinet, nyitott műhely, restaurátori tevékenység, oktatási, idegenforgalmi, pl. élménytúra típusú programok is lesznek. A belső udvar alatti tér feltárásával, kiépítésével a pincék is bevonhatók lesznek majd. A környezetre is kiterjednek majd a tervezés folyamatai, így a Campona erőd, a középkori utcahálózat, és a Duna part tekintetében. A programot a Lampart vegyeskarának koncertje zárta, melyet koccintás és kötetlen beszélgetés követett.

 Januárban a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét tekintettük át, aminek aktualitást adott a 2007 őszi, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint a korábbi BKV paraméterkönyv változat, egyes kerületi járatok ritkítási, megszüntetési terveiről. A beszélgetésen részt vett a BKV vezérigazgató helyettese, Somodi László, és a VEKE szakértői, vezetői. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni. Szó esett a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítéséről, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakulhat ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel.

 Februári összejövetelünkön Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk. Beszéltünk a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festőművészekről, Mednyánszkyról, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra. Szó esett a helyi Polgári Kör aktivitásáról -Szt. Mihály napok, rozárium, Tétényi fennsík, kárpátaljai projektek, kiállítások, művészeti események. Érintettük Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit, valamint a Klauzál Társaságnak a Wolf kápolnához kapcsolódó projektjeit is. Beszéltünk a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva. A Galéria pedig ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Márciusban „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője mondták el véleményüket, emlékeiket a témáról. A rendszerváltás, az átmenet időszakár éppúgy érintettük, mint a kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának körülményeit, hatásait. Szó esett a tényfeltáró újságírás szerepéről, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásokra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására a sajtóban. Szó esett a Magyar Hírlap „cikk cakkos” történetéről, a médiapiacot jellemző aránytalanságról, az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, az elektronikus média jelentős átalakulásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll.

 Áprilisban a Péter Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel tartottunk együttes ülést, és beszélgetést. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. Beszéltünk a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, míg a 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Szóltunk a készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiáról, aminek két akcióterülete lesz Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával.

 Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk, és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A budafoki városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció. A felállt Tervtanács kapcsán azt emeltük ki, hogy elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi. Kiemelték, hogy a kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni.

 Júniusban a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnökségi tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón. A Telepről, annak múltjáról beszélgettünk, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. Ma is fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

 Fentieken túl ebben az időszakban viszonylagos rendszerességgel, átlagban havonta tartottunk klubesteket a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében, ahol több alkalommal a rádió adásába is bekapcsolódhattak a résztvevők, az aktuális heti események kommentálásával.

 Az elnökség a havi összejövetelek közötti időben tartott alkalmi üléseket, ahol különösen az évad kezdeti időszakában a koncepció alakítását, a működési elveket, programokat, kezdeményezéseket tárgyaltuk meg.

 A működési feltételek tekintetében a tagság által befizetett tagdíj mellett működési pályázatot is beadtunk a Nemzeti Civil Alaphoz, amelyre 200 ezer Ft-os támogatást kaptunk, a közvetlen működés mellett – posta, bank költségek, egyéb önköltségek – az internetes honlap elkészítését és karbantartását tervezzük.

 Változatlanul úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban is, s egyéb kezdeményezéseket tettünk, egyfajta hiánypótló szerepet betöltve a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

 Budafok, 2008. szeptember 

Mészáros Péter

Casino est a magyar médiáról, 2008. március 11. György Villa

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően, „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Vitavezetőnek B.Walkó Györgyöt, a Városházi Híradó főszerkesztőjét kértük fel, aki hangsúlyozta, hogy hazánkban sokak szemében az 1990-es rendszerváltozás egyik nagy csalódása a sajtó mai helyzete, az erőviszonyok aránytalansága. Erről a témáról mondták el véleményüket, emlékeiket a meghívott vendégek, Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője.

 Betlen János azzal kezdte, hogy a rendszerváltás pillanatában azt hitte, hogy egy Népszabadság nevű lap nem maradhat fenn, hanem a polgári világnak megfelelő tartalmú, formátumú lapok alakulnak. Erre az olasz példa alapján volt is kísérlet a rövid életű Köztársaság formájában. Elsősorban az olasz nyelvtudásának köszönhette, hogy a 80-as évek végén Rómába küldték az MTV tudósítójának, ahol a jelenlegi köztársasági elnökkel, Sólyom Lászlóval is találkozott. Ott tapasztalta meg azt, ami nálunk is bekövetkezett, hogy a sajtó, a média kiválaszt egy ellenséget, és azt tűzön vízen át üldözi. Ebben az időszakban nagy változások történtek a „királyi” televízióban is. A sokat megélt televíziós számára csodás érzés volt, amikor kiküldték tudósítani a Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) alakuló ülésére. Sajnos néhány évvel később a szakmai lehetőségek beszűkültek és megkezdődött a létszámleépítés az MTV-ben is. Szívesen ment volna dolgozni az 1990-es évek elején megalakult Duna Televízióba, de nem hívták, bizonyos vezetők „nemkívánatos személynek” bélyegezték meg.

A moderátor B.Walkó György megjegyzésére – miszerint súlyos következményei lettek az országos sugárzású kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának – Borókai Gábor úgy reagált, hogy az előbb említett csatornákat nem a hírérték, hanem a szenzáció, az érdekesség irányítja, a piacon való megjelenésükkel a híradók szerkesztési módja is jelentősen változott, egyfajta lefelé nivellálás indult el. Az állampárti időszakban, az egyeduralmi helyzetben lévő közszolgálati adóknál (Magyar Televízió, Magyar Rádió) kimondottan a mindenkori kormány akarata érvényesült, viszont napjaink kereskedelmi adóit már nehezebben lehet befolyásolni a kormányok által, bár technikai módszerek rendelkezésre állnak (pl. a koncesszió meghosszabbítása). A továbbiakban Borókaitól megtudtuk, hogy pályafutásának kezdetén, 1985-ben, a sportújságírást választotta – az 1990-es és 1994-es Labdarúgó Világbajnokságokról is tudósított -, majd 1995-ben tíz hónapon keresztül az Új Magyarország napilap munkatársa volt és utána került a Reform című hetilaphoz. A kormányszóvivői tevékenységének időszakáról elmondta, hogy az imént felvázolt új médiahelyzethez úgy próbáltak igazodni, hogy az Orbán-kormány újdonságként kihelyezett kormányüléseket tartott, szerte az országban. Borókai szavaival szólva mindezekkel a lépésekkel a kormány a kereskedelmi televíziókban is „képbe helyezte magát”, amely többek között azért volt fontos, mert az internet szerepe nyolc-tíz évvel ezelőtt még lényegesen kisebb volt. Ma jelentős a tényfeltáró újságírás szerepe, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásukra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására. A Napi Magyarország és a Magyar Nemzet napilapok összevonása Borókai szerint szerencsés döntés volt, mivel a megújult Magyar Nemzet egyszer sem került csőd közeli helyzetbe és nem állt a megszűnés határán. Az egykori kormányszóvivő szerint az is nagy gond, hogy a mai újságíró-vezérek túlnyomó többsége a pártállam haszonélvezői közé tartozott, amely kihatással van a pártok médiában elfoglalt erőviszonyaira. Sajnálatosnak nevezte a fogyasztói közönség elszegényedését, a felmérések szerint a lakosság a korábbi időszakhoz képest lényegesen kevesebb napilapot vásárol. A hetilapok helyzete kissé könnyebb, az általa vezetett Heti Válasznak az elmúlt években – részben a sikeres megújulásnak köszönhetően – még nőtt is az eladott példányszáma.

Gazsó L. Ferenc érdekes adalékokat fűzött azokhoz az izgalmas „rendszerváltó évekhez”. Többek között elmondta, hogy a Népszabadság munkatársainak az Antall kormány 1990-es hivatalba lépésekor dobozokban állt a holmijuk, mivel az elbocsátásukra számítottak. Néhány héttel később kipakoltak az íróasztalaikra, mivel semmilyen intézkedés nem történt, az újságíró által „nagytakarításnak” nevezett kormányzati lépések elmaradtak. Igaz, pl. a megyei napilapok átmentése, már korábban elkezdődött ill. megtörtént, nyolc megyei lap került a Springerhez. Ezek a folyamatok, a különböző háttér alkuk is vezettek el a mai mocsarosodáshoz. Gazsó ugyanakkor felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy véleménye szerint a változatlan állapotokért nem csupán az akkor hivatalban lévő kabinetet, hanem az összes, egykor a Kádár-rendszerrel szemben álló ellenzéki csoportosulást, majd a belőlük kinőtt demokratikus pártot felelősség terheli. B.Walkó György a Magyar Hírlap „cikkcakkos” történetére emlékeztetve az újságnál tett pályafutásáról kérdezte a közelmúltban lemondott főszerkesztőt. Megtudtuk, hogy Gazsó L. Ferencet először 1984-ben vették fel a napilaphoz. Annak idején munkatársai közé tartozott népi-konzervatív és baloldali-liberális gondolkodású személy egyaránt, mint például Franka Tibor és Németh Péter. Az akkor liberális szemléletű laphoz Gazsó 1996-ban került vissza főszerkesztőként, vezetése alatt a Magyar Nemzettel történő összevonásról is szó esett, ám semmi több, mert hamarosan leváltották a lap tulajdonosai. Röviddel ezután több tucat munkatársa mondott le és távozott a laptól. Gazsó szavaival, a „sajtó helyzete lenyomata volt a kornak”. Különböző tulajdonosok mozogtak a lap körül, mögött, Marquard, Kordax, még Csintalan Sándor és Princz Gábor is a háttérben volt. Éppen Marquard véleménye volt, hogy egy USA-Today típusú lapot kellene csinálni. Harmadszor Széles Gábor kérésére vállalta el másfél esztendeje a főszerkesztői teendőket. A Népszabadság és a Magyar Nemzet közötti űrt szerette volna betölteni a Magyar Hírlap tevékenysége nyomán, amely – hacsak részben is, de – sikerült, hiszen a jobbközép beállítottságú lap megalapozott és tényszerű írásaival mérvadó, kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújt az olvasók számára. A polgári oldalon jelentkező pénzhiányokra is felhívta a figyelmet, hiszen a közvéleményt a körülöttünk zajló eseményekről értesíteni, tájékoztatni százmillió forintokba kerül. A médiapiacot uraló aránytalanságokon változtatni csakis megfelelő támogatási rendszerrel, gazdaságpolitikával lehet.

 Szó esett még az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll. E tekintetben példa a Hír TV 2006 őszi szerepvállalása, ami a CNN 1991-es iraki missziójára emlékeztetett, persze azzal a különbséggel, hogy „nincs egy büdös vasunk sem”. A pénz valóban fontos dolog, míg a többieknél ott a forrás, nincs egyenlő pálya és esély. Szóba került az otthon amúgy konzervatív Axel Springer vagy Bertelsmann kiadók itteni sajátos szerepvállalása, az érdekek mentén. Érdekes a média sajátos szerepe a mindenkori autópálya építéseken, 2002 előtt a Vegyépszer és a Betonút munkálatait folyamatosan árgus szemekkel, helikopterekkel figyelték a kereskedelmi médiumok, majd a 2002-es váltás után a bekerülő Strabag révén jelentős áremelkedés következett be, kevesebb média figyelemmel. Pl. a Kőröshegyi völgyhíd 2002 előtt 40 Mrd-os ajánlat volt acélszerkezettel, majd a kormányváltás után 70 Mrd-ért építették meg, vasbetonból – Hídépítő vállalat -. Ez, és más témák is megjelentek a jobboldali médiában, mint pl. az M5 eladása, nyomott áron, különösebb visszhang nélkül. S több más hasonló példa elhangzott, így a MÁV Cargo jelentős sikerdíjjal történő eladása egy BT-n keresztül, vagy akár korábban az Ibusz kisrészvényesek Duna Holding-os kifosztása is, megjelentek a médiában semmilyen következménnyel, visszhanggal. Szó esett még a minapi népszavazás média vonzatairól, egyfajta iszapbirkózás jellemzi a helyzetet, beleértve a most folyó felelőtlen gazdaságpolitika sajtó kezelését. A hatalom 2002 után folyamatosan átlépte a Rubicont, csalási technikák, mozgósítás, ígéretek, majd visszavonásuk, a tettekkel hazudás lépett be. Bizonyos értelemben nincs tovább, pl. a Horn Gábor-i nagyképűség, a semmivel sem törődés, sem a szakma, sem a tömegek véleménye nem számít, alapvető mentalitás váltásra volna szükség.

 Mészáros Péter

Casino est a helyi egészségügyről 2007. április 17. – György Villa

Az estre előzetes terveink szerint a kerületi orvosokból hívtunk meg néhányat, hogy tevékenységükről, a helyi egészségügyi ellátás helyzetéről beszéljünk.

Elsőként dr. Herendi Mónika háziorvos mutatkozott be, aki tíz éve praktizál a kerületben. Ő azt a véleményt képviseli, hogy az orvos ne legyen vállalkozó, akinek iparűzési adóval és hasonlókkal kell foglalkoznia. A vizitdíjat megalázó procedúrának érzi, amelynek adminisztrációja a napi négy órás rendelési időből, átlagos forgalom esetén már egy órát elvesz. Panaszolta, hogy a háziorvos nem kérhet bizonyos vizsgálatokat, holott a páciensét napi szinten ismeri. Felrótta, hogy az OEP leginkább után gyártott gyógyszerek felírását támogatja, amelyeknek több mellékhatása is lehet. Nem szeretné, ha csak tabletta és számlaosztogatóvá válna a háziorvosi szolgálat. A természetgyógyászat is eszköztárába tartozik, benne a kínai orvoslás, az akupunktúra alkalmazásával.

Huszti Katalin dr., aki körzeti gyermekorvos, is úgy vélte, hogy a vizitdíj helyett a TB járulékok következetesebb beszedésével kellene megoldani a finanszírozási gondokat, legalábbis részben. Megemlítette az indokolatlan házhoz hívás gyakorlatát, amit a vizitdíj némiképp kezelhet. Sérelmezte, hogy megszűnik a helyi gyermekorvosi ügyelet, központi budai ügyelet lesz helyette, ami nehezebben elérhető.

Vadász András dr. ugyancsak helyi gyermekorvos 1982 óta, a fentieket azzal egészítette ki, hogy a gyermek gégész ellátás is megszűnik, ami a János kórházban lesz elérhető.

Kárpáti Zoltán dr. sebész főorvos, kerületünk díszpolgára arra utalt, hogy az elmúlt időszakban az un. egészségügyi reform kapcsán elvesztette a talajt, ami az orvos beteg viszonyt is jellemzi véleménye szerint, a biztonság elvesztésével. Benyomása szerint a folyó átalakítás nem a betegek érdekeit szolgálja, hiányzik belőle a szakmai, emberi odafordulás. Sok tekintetben megtagadjuk a múltat akkor, amikor a betegeket potyautasnak, az orvosokat haszonélvezőnek nevezik. Az intézkedések sorozata megalázó. Kiemelte, fontosnak tartja a beteg szeretetét, és nagy kérdés, a következő generáció hogyan lép be ebbe a rendszerbe. A mai kommunikációban a fő téma a 300 Ft-os vizit díj, miközben volumenkorlátozás, szakmai korlátozás van a kórházban, a betegeket elterelik, a nem területi betegeket elhárítják, mialatt üres műtő van, üres ágyak vannak az osztályon.

Ürögi József dr. kerületi tisztifőorvos, az új Dél budai Tisztiorvosi Szolgálat helyettes vezetője a preventív medicina fontosságát emelte ki, benne az un. átoltottság igen magas arányával. Az ÁNTSZ-nél is jelentős leépítések voltak, a kezdeti 12 ezres országos létszám ma 4 ezernél tart. Pl. a XI. XXII. kerületben mintegy 1500 élelmiszerrel foglalkozó egységet 3 felügyelő ellenőriz. A kisebb kereskedelmi, vendéglátó egységek ellenőrzése igen nehézkessé válik. Sokszor keveredik döntéshozói szinten is az élelmiszer biztonság, és az élelmiszer egészségügy. Helyben a nagy környezet egészségügyi kockázatokat is jelentő szennyezések felszámolása folyamatban van, ill. megtörtént. Kerületünkben a legjelentősebb megbetegedés csoportok között első helyen a mozgásszerviek vannak, majd a csontritkulás, a magas vérnyomás, és a diabétesz következik. Kitért még az élve-születések, a koraszülések, és a csecsemőhalálozás viszonylag kedvező helyi adataira is.

 A beszélgetés során felmerült a reform kapcsán a demokrácia kérdése, rá kell ébredjünk arra, hogy az országról van szó. Szóba került a kerületben tervezett új egészségügyi központ terve, ami pályázattal, EU támogatással valósulhatna meg, de jelentős önrész is kellene hozzá. Többen felvetették a reform jellegét, reform megkérdezésünk nélkül, miközben jelentős pénzt vonnak ki az egészségügyből. Szó esett a több biztosítós modell bevezetéséről is, ami az alap ellátás garantálása mellett többlet szolgáltatásokat hozhatna, ill. arra kellene koncentrálnia.

 A Casino következő programjai, májusban vállalkozók a kerületben című estünk lesz, s júniusban évfordulós ülést, ill. közgyűlést tervezünk.

Mészáros Péter