A résztvevők a meghirdetett program szerint 2014. május 21-én 17.00-kor találkoztak a Czuba-Durozier Kastély belső udvarában. Garbóci László helytörténész bemutatta a „kastélynegyedet”, ismertette a belvárosi kastélyok történetét, a résztvevők azokat kívülről körbejárták, megtekintették.Az egykori Savoyai kastély helyén létesült Oroszlános udvart és azzal kapcsolatos terveit a jelenlegi hasznosító, Farkasdi Károly mutatta be. A kerekasztalt Mészáros Péter, a Casino elnöke nyitotta meg, majd Döbrönte Katalin, a belváros tervezési projekt vezetője ismertette a rendezvény célját és programját. Bor Ferenc művészettörténész és P. Samu Viktória, műemléki építész szakmai felvezetőit vita, konzultáció követte. A rendezényen részt vett Karsay Ferenc alpolgármester és Gadácsi Miklós társadalompolitikai koordinátor is.

Részletek
Összefoglaló
a 2014. május 21-én az Oroszlános udvarban tartott

Élő történelmi negyed a belvárosban?
Hogyan tud az Oroszlános udvar és környéke, a város történelmi magja a belváros szerves részévé válni? című kerekasztal fórumról

A résztvevők a meghirdetett program szerint 17.00-kor találkoztak a Czuba-Durozier Kastély belső udvarában. Zathureczky Zsolt Vagyongazdálkodási irodavezetővel több hetes egyeztetés előzte meg a bejárást, az érdeklődők az épület megtekintésének ígéretével érkeztek, amelyre azonban nem került sor. Zathureczky úr a délutáni órákban mondta le a bejárást, melyről már a szervezők is csak a helyszínen értesültek. Irodavezető úr a rendezvényen való személyes részvételt sem tartotta fontosnak.

A meghirdetett program szerint Garbóci László helytörténész bemutatta a „kastélynegyedet”, ismertette a belvárosi kastélyok történetét, a résztvevők azokat kívülről körbejárták, megtekintették. A Czuba-Durozier kastély 1887-ben épült francia romantikus stílusban, előbb konyakgyári funkcióval, majd Bathó közjegyző tulajdonában volt, végül az államosítás után társasházzá alakult. Ma romló állapotban, nagyrészt üresen áll, a külső homlokzatáról is fokozatosan eltűntek az egykori homlokzati díszítő elemek, jelenleg funkciót keres neki az önkormányzat. A Sacelláry kastély a 19. század végén épült szecessziós stílusban, Sacelláry Irén, Törley József felesége számára. Később a Posta majd a Tétényi úti kórház tüdőszanatóriuma volt itt, később, a 90-es években menedzserképző központ működött kiterjedt kapcsolatrendszerrel és finanszírozással, a 12 éves működésnek az vetett véget, hogy nem sikerült a vendégprofesszorok számára vendégszállást biztosítani. A Sacelláry kastély megújítására ebben az időszakban került sor. A vendégszállásokat a Czuba kastélyban lehetett volna elhelyezni, de technikai akadályok miatt ez nem valósult meg. A Törley kastély 1904-ben épült Törley József révén, angol késő gótikus stílusban, 1956 óta a Sugárbiológiai Intézet működik benne. A Törley kastély hatalmas parkja is elzárt a városi lakosság elől, fontos lenne ennek napirendre tűzése, és időszakos megnyitása a lakosság előtt. Ezt erősíti az is, hogy a Sugárbiológiai Intézet ügyfélforgalommal rendelkezik, vagyis külső látogatók is beléphetnek a területére.

Az egykori Savoyai kastély helyén létesült Oroszlános udvart és azzal kapcsolatos terveit a jelenlegi hasznosító, Farkasdi Károly mutatta be. Farkasdi Károly 6-7 éve dolgozik az Oroszlános udvarban, már nyolc alkalmazottat foglalkoztat, és nyereségessé tudott válni. Készülnek a volt Törley töltőcsarnok borászati turizmus célú hasznosítására Kárpát-medencei borcentrum funkcióval, melyben az álomautó kiállítás anyagának díszlet funkciója továbbra is megmarad. A töltőcsarnok kastélyokra néző homlokzata rendkívül leromlott állagú.

A rendezvényt Mészáros Péter, a Casino elnöke nyitotta meg, majd Döbrönte Katalin, a belváros tervezési projekt vezetője ismertette a kerekasztal célját és programját. A rendezényen részt vett Karsay Ferenc alpolgármester és Gadácsi Miklós társadalompolitikai koordinátor is.

A hozzászólásokra a meghirdetett program szerint került sor. Bor Ferenc művészettörténész Budapest belső kerületi példákat mutatott be arra vonatkozóan, hogy milyen esély nyílik a jelentős műemléki jellegű épületek megőrzésére, és funkcióval való hasznosítására. Századfordulós műemléki épületeket mértek fel, többnyire irodaház, szálloda, színház funkciót helyeztek el bennük. Minden esetben szükséges volt külföldi tőke bevonása és/ vagy állami támogatás biztosítása a megújításhoz, funkcióváltáshoz. Hangsúlyozta, hogy legfontosabb tényező a hosszú távú funkció kialakítása.

P. Samu Viktória, műemléki építész kiemelte, hogy a kastély-együttes jelenlegi előnye a gyönyörű látvány, melyet Budafokra beérkezve ezek az épületek kínálnak, és fontos szempont ennek a láthatóságnak, esztétikai értéknek a megőrzése. Ami azonban probléma, hogy a három kastély megközelíthetetlen, fontos lenne a használatukba a kerületi lakókat vagy idelátogatókat bevonni. Mint minden műemléki jellegű ingatlan esetében, itt is költségigényes beruházásokról van szó, de ha sikerül a megfelelő funkciót megtalálni, és azt kialakítani az egyes kastélyokban, az katalizátor hatással járna, és további fejlesztéseket indukálna a belvárosi térben. Célként kell kitűzni, hogy a Törley komplexumból egy egységet hozzunk létre ismét látványban, és funkciójában is: egymáshoz illeszkedő, egymást erősítő funkciókkal ruházzák fel az épületeket tulajdonosaik.

A hozzászólásokban Diebel Dietrich felvetette, hogy a Czuba kastélyban lehetne elhelyezni a Kodály központot. Géczi Gábor felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-medencében legalább három a Törleyhez hasonló mauzóleum van, ahol sikerült az épületek állagát megóvni. Javasolta az önkormányzatnak, hogy éljen a nyomásgyakorlás eszközével mind a mauzóleum, mind a Promontor vendéglő ügyében. Kovács Péter a szabályozás eszközeire hívta fel a figyelmet, mint bizonyos esetekben megoldási eszközre. Piroska János a Sugárbiológiai Intézet kertjének látogathatóvá tételét ösztönözte.

Karsay Ferenc válaszában említette, hogy a Czuba kastélyra van az önkormányzatnak hasznosítási elképzelése az egyház bevonásával, ennek részleteire azonban nem tért ki. Tájékoztatott a Péter-Pál kápolna és környékének fővárosi támogatással való fejlesztéséről, és a piac építéséről is. Jelezte, hogy a Kossuth L utcában az elbontott fabódé helyén egy héten belül megkezdődik a parkosítás. Ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy nincs az önkormányzatnak szabályozási eszköze sem a Péter-Pál kápolna tövében levő villamossági bolt tömbje, sem a Promontor vendéglő esetében. Szóba került a pincékre kivetett aránytalanul magas adó is az Oroszlános udvar hasznosítása esetében, erről azonban érdemi eszmecsere nem alakult ki. Az önkormányzat 50 millió Ft-os támogatási összeget fordít pályázati keretben a Kossuth Lajos utcai magán tulajdonú ingatlanok homlokzati megújítására, és emellett az önkormányzati tulajdonú ingatlanok homlokzati megújítását is elvégzi.

Dévényi Tamás, építész hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a történelmi városnegyedek hasznosítása nehéz téma, és csak a saját tettekben való hit tud előrevinni. Általános jelenség, hogy mindenki vár valakire, valamire. Ő maga a Szent István Egyetemen oktat, ahol két évig Budafok diplomaterv terület volt, sok végzős építészhallgató sokféle gondolata fogalmazódott meg ezekben, érdemes lenne áttekinteni őket. Sok esetben az a probléma, hogy a jó gondolatok nem érnek össze. Budafok különlegessége, hogy eltérő habitusú részekből áll, eltérő habitusú lakók élnek itt. Az emberek többsége nem hisz a közösségi tervezés folyamatában. Minden esetben csak a tettekről érdemes beszélni. A város fejlesztésében legfontosabb a hosszú távú koncepció. Bár önmagában egy köztér, egy lépcső fontos dolog, de összefüggéseiben kell a várost tekinteni. Váljanak az itt élők számára nyilvánvalóvá a város céljai, amihez az itt élők viszonyulni tudnak. Ezt az önkormányzat nem tudja megjeleníteni, ilyen értékeket csak a civilség tud képviselni. Világossá kell tenni a közös értékeket, és azért tenni kell – mindenki a saját elérhető eszközeivel. Világos értékmegfogalmazásra van szükség, aminek természetesen van egy építészeti vetülete, ami az építészeti karakterekben jelenik meg egy viszonylag egységes településkép érdekében. Ha nincs is pénz a megvalósításra, a koncepció elkészítése szükséges, hiszen itt Budafokon is egyes ingatlanok időzített bombákat jelentenek. Egyedüli útnak a személyes aktivitást tekinti.

A hozzászólásokban Somfai Ágnes rákérdezett, van-e szabályozási eszköze az önkormányzatnak a homlokzatok milyenségére, jellegére való ráhatásra. Garbóci László felhívta a figyelmet, hogy az 1950-es években végzett műemléki felméréshez képest ma már 36 műemléki épülettel kevesebb áll Budafokon. Hangsúlyozta az összefogás fontosságát a megvalósulás érdekében. Hajas Ervin kérte, hogy a diplomamunkák bemutatására nyíljon alkalom a Városháza dísztermében. Kovács Péter a Dézsmaház utca jó példájára hívta fel a figyelmet, amelyet építész hallgatók mértek fel, és ennek a munkának a folyománya volt az utca példaszerű arculati megújulása. Csizmár Gyula a gyerekek által korábban készített makettekhez is kapcsolódva arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai generáció nem ismeri a történelmi gyökereket, melyet meg kell velük ismertetni. Olyan értékeinek vannak, mint borászati középiskola, pincék, melyekre méltán lehetünk büszkék, és ezt a város jövőképében is tudatosítani szükséges.

Karsay Ferenc válaszában kiemelte, hogy a homlokzatfelújításokhoz kapcsolódóan színterveket készítettek, a Főépítészi Iroda értékfelmérést fog végezni. Az önkormányzat nem erőlteti a műemléki védettséget, de olyan típusú megújításokat kezdeményez, mely figyelembe veszi ezt a jelleget.

Kanyó Ferenc fotóművész felhívta a figyelmet a Budafok és a Duna című KlauzálHázban levő kiállításra, mely ugyancsak javaslatokkal kapcsolódhat a közösségi tervezéshez.

Lejegyezte: Döbrönte Katalin