Nagy érdeklődés és aktivitás jellemezte
a június 18-i lakossági konzultációt

A közösségi tervezési projekt egyik záró eseményeként a helyben élőket, érintetteket kívántuk megszólítani, véleményüket kikérni. A Kossuth Lajos utca, Mária Terézia, u. Játék, Pécsi utca teljeskörűen, a Leányka utca, és a kapcsolódó kisebb utcák, Kölcsey, Magdolna utca lakói, és intézményei, vállalkozásai kaptak meghívót. Az este folyamán mintegy hatvan fő jelent meg és fejtette ki véleményét. 

Összefoglaló

a 2014. június 18-án az Ipartestület székházában, Mária Terézia u. 60. tartott
Lakossági Konzultációról

 A közösségi tervezési projekt egyik záró eseményeként a helyben élőket, érintetteket próbáltuk megszólítani, meghívni, véleményüket kikérni, ilyen közvetlen módon. A Kossuth Lajos utca, Mária Terézia, u. Játék, Pécsi utca teljeskörűen, a Leányka utca, és a kapcsolódó kisebb utcák, Kölcsey, Magdolna utca lakói, és intézményei, vállalkozásai kaptak meghívót közvetlenül. Az este folyamán mintegy hatvan fő jelent meg és fejtette ki véleményét.

Mészáros Péter bevezetőjében beszélt a belváros problémáiról, az elmúlt bő húsz év folyamatairól, a tágabb értelemben vett leromlásról, műszaki, erkölcsi, városszerkezeti, közlekedési, funkcionális elemeiről. Majd kitért a Casino keretében az elmúlt hat évben folyó ilyen műhelymunkára, a város-rehabilitációs, városfejlesztési kerekasztalok, sorára, melyeknek a jelen projekttel próbáltunk szélesebb aspektust adni. Beszélt a projekt eddigi eseményeiről, elemeiről. Szántó Tamás, Casino elnökség tag kiemelte még a helyben lakók véleménye kikérése és az önkormányzat és a civil szervezetek, így a Casino közötti együttműködés, a párbeszéd fontosságát.

Ezután Pálfy Sándor, egyetemi tanár, BME Urbanisztika Tanszék, városrekonstrukciós lehetőségek Budafok belvárosában, a városi fenntarthatóság lehetősége, címmel tartott előadást. Pálfy Sándor bő húsz éve tervezőként foglalkozott Budafok belvárosával, egy akkori belvárosi szabályozási terv keretében, s most annak mintegy folytatásaként készített szakértői tanulmányt, a belváros fejlesztési, rehabilitációs lehetőségeiről. Vázolta a húsz éve előtti helyzetet, a város szerkezet alakulását történelmi távlatokban, Fehérvári országút, Kossuth Lajos, és Mária Terézia u. alakulása, városkép, beépítés, az akkori ingatlan fejlesztési segédlet elemeivel. Összevetette a 93-as, az akkori tervezett, és a mai állapotot, megállapítva, hogy sok változás nem történt, néhány városképileg értékes épület lebontásra került, s megépült a Promontor udvar. Felhívta a figyelmet néhány városképileg jellemző, és problematikus pontra, mint a Kálvária, a Péter-Pál kápolna elé negyven éve beépített egykori abc áruház, a korábbi szivárvány áruház térsége, ill. kiemelte a Kossuth Lajos utca múlt század eleji képét, mely részben visszaállítható lehet. Utalt a nagyvárosi elemekre, tömbházak, nagy forgalom mind a Duna parton, mind a belvárosban, de a kisvárosi hangulat jelenlétére is. Végül, tanulmányára hivatkozva kitért a fenntartható város fogalmára, és a részvételi tervezés jelentőségére.

Döbrönte Katalin a projekt vezetője, a projekt eddigi eredményei, tapasztalatai tükrében a belváros megújításának lehetséges koncepciójára, irányaira tett áttekintést előadásában. Több tematikus fórum kerekasztal volt ebben az időszakban, szakértői tanulmányok készültek, ill. egy belvárosi közvélemény kutatás is készül. Kiemelte a közösségi tervezés jelentőségét, szükségességét, ezen belül pedig a koncepcionális, a hosszú távú gondolkodás igényét a belváros megújításában, ahol jelenleg a projekt, pályázat alapú gondolkodás dominál. Fontos lenne az emberi lépték, a használat, mint szervező elv előtérbe kerülése, a várost használók, célirányos kiszolgálása. A tapasztalatokból kiemelte, miért szeretik a belvárost az itt lakók, majd vázolta a lehetséges jövőképeket. A jelen tendenciák folytatódása, ad hoc, kollázs szerű beavatkozások, a jelen állapot konzerválódását, a kiüresedés folytatódását jelentheti. Ennél pozitívabb lehetőség lehet a kisvárosi közösség fenntartása, széleskörű közszolgáltatási, kereskedelmi ellátottsággal, ill. a harmadik a fejlődő belváros, kisvárosias szerepkörökkel, a turizmus, a kultúra, a látogatók felé nyitással. A Kossuth Lajos utcában a csillapítás mellett fontos a szolgáltató funkciók elérhetősége, ellátása, és a nagyvárosias beépítés ellensúlyozása. Utalt a zöld sétány fontosságára, a Tóth József utcától, a Szt.István térig, a városházát érintve, kis terek láncolataként. Kiemelte a kerület értékei megjelenítését a belvárosban, így a társadalmi, kulturális tevékenységeket, a művészetek, a kultúra, fontosságát, a mozi épület ilyen irányú hasznosítását. A történelmi mag esetében lehetőség, az élő múzeumi negyed, a borászati és történelmi hagyományok előtérbe helyezése. Fókusz lehet a Duna parti lejutás erősítése, gyalogos, kerékpáros irányok. A központi mag esetében a mindennapos használat társadalmi, kulturális, szabadidős lehetőségei lehetnének a meghatározóak. Néhány javaslat, a Kálvária előtti üzlet elbontása, a belvárosi kínai üzlet közösségi tulajdonba kerülése, a Törley kastély kertje hozzáférhetősége, a Kossuth L. utca arculati tervei közösségi elfogadtatása, a Promontor vendéglő városképi problémája kezelése, a villamos és buszmegálló épület elhelyezése a városi főtér érdekében.

Ezt követően moderált vitára került sor, a megjelentek véleménye, javaslatai összegyűjtése érdekében, Péterfy Ferenc és Sain Mátyás részvételével, akik a Közösségfejlesztők Egyesülete részéről szakértőként vesznek részt a projektben. Itt rögtön kitűnt, hogy a megjelentek zömét a forgalmi helyzet változása, a Mária T. utca kétirányúsítása érinti leginkább, már a jelen forgalmi terhelés is elviselhetetlen, a számukra. A Mária T. utca esetében további terhelést jelent a vasúti zaj. A lakók számára is egyértelmű, hogy nagyon nehéz egy elfogadható helyzetet kialakítani, forgalmi, közlekedési szempontból is. Felmerült a Duna part, mint zöldövezet megnyitása, a hozzáférhetőség. Az átmenő forgalmat lehetőség szerint a 6-os útra kell terelni, ennek egyik eleme a Vágóhíd utcai le és felhajtás megteremtése a 6-os útra. A Mária T. utcán a nagy buszforgalom önmagában egy terhelés, reggel egyirányban 56 db. busz megy itt el óránként. Csillapítás, sebesség mérséklés kell az egész belvárosban. A kétirányúsítást ellenezték a megjelentek. Fontosnak tartották a kastélyok térsége megnyitását a köz számára. A belvárosi közterületek állapotát sérelmezték, elhanyagoltság, hajléktalanok. Az átmenő forgalom mérséklésére forgalomtechnikai terveket, alternatívákat kellene készíteni. Pl. a közösségi és az egyéni közlekedés szétválasztása, alagút építése a Városház tér, Leányka u. között, ill. körforgalom a Tóth József utcánál, a vasúton való átemeléssel. A BKK-nál folytatott lakossági konzultációkon kitűnt, hogy a BKK nem ragaszkodik a jelenleg érvényes koncepcióhoz, a kétirányúsításhoz, azt az önkormányzat kéri. A két vasútvonal lehetőségei kihasználatlanok, kevés elővárosi vonat áll itt meg, amikkel pecek alatt be lehet jutni Kelenföldre. Konszenzus volt abban, hogy a kisvárosias hangulatot, környezetet kell helyre állítani, és az átmentő forgalmat radikálisan mérsékelni kellene.

Szó esett a folyó, és vége felé járó közvélemény kutatásról, a belvárosban élők, ide járók körében, ami egy háromszázas mintát jelent, részletes, személyes kitöltésű kérdőívvel, ennek eddigi részeredményeit is ismertette Schütt Margit, elnökségi tag, és a Tomori Pál Főiskola megjelent hallgatója, akik a felmérést végzik.

Egy hozzászólás a(z) “Nagy érdeklődés és aktivitás jellemezte
a június 18-i lakossági konzultációt
” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Lakossági konzultáció Budafok belvárosának megújulásáról | xxii.hu/hirek

Hozzászólások lezárva.