Nagy érdeklődés mellett került sor a Casino városfejlesztési kerekasztalára

A “Társadalmi részvétel, civil szerep- és felelősségvállalás a városrehabilitációban” című rendezvényen, amelyre 2013. július 10-én szerdán délután a Budafoki Evangélikus Egyház közösségi termében került sor, még az ajtóban is álltak.

A rendezvénynek otthont adó Hokker Zsolt evangélikus lelkész köszöntője után Mészáros Péter a Casino elnöke és Döbrönte Katalin, a Casino Városfejlesztési munkacsoportjának vezetője ismertették és vezették fel a programot. Kiindulásként azt a Casino által is képviselt nézőpontot ajánlották, ami a hagyományos tervezői szemlélet mellett a városmegújítás gyakorlatát a várost lakó és használó közösség oldaláról is megközelíti, értelmezi. Ezt követően a felkért hozzászólások hangzottak el.
(Karsay Ferenc alpolgármester már korábban sajnálattal tudatta, hogy más irányú elfoglaltsága miatt ez a kötött időpont számára nem alkalmas, és Rumi Imre kerületi főépítészt is nélkülöznie kellett a résztvevőknek.)

A hozzászólók és témáik:

Deák Krisztina, csoportvezető, Fővárosi Önkormányzat:
Társadalmi részvétel a főváros városrehabilitációs kiírásaiban;
Perényi László, elnök, Civilek a Palotanegyedért Egyesület:
Civil városfejlesztők a 8. kerületben, társadalmi részvétel, társadalmi felelősségvállalás;
Fodor Tamás, igazgató, Vasas Művészeti Együttes Alapítvány:
A városmegújítás közösségfejlesztő eszközei;
Döbrönte Katalin, a Promontorium Polgári Casino elnökségi tagja, Városfejlesztési munkacsoportjának vezetője: A Casino által kiemelt fontosságúnak tartott szempontok a fővárosi városrehabilitációs pályázat összeállításában.

A hozzászólások után kötetlen beszélgetés alakult ki, aminek csak az vetett végett, hogy a kerekasztal résztvevői bejárták a budafoki belvárosnak azokat a helyszíneit, amelyek a budafoki városközpont rehabilitációja szempontjából, valamint a Fővárosi Önkormányzat által TÉR_KÖZ címmel “Közösen újítsuk meg Budapest kihasználatlan közösségi tereit” felhívással kiírt pályázata szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek.

Részletes összefoglaló a rendezvényről

A kerekasztalnak aktualitást adott a Budafok belvárosi rekonstrukció kapcsán tervezett pályázat az önkormányzat részéről a Fővárosi városrehabilitációs pályázaton, melyben lényeges elem a társadalmi, civil szervezeti, egyházi részvétel. Ennek módozatait, formáit, tapasztalatait terveztük elsősorban áttekinteni a meghívottakkal. Közülük megjelent Deák Krisztina csoportvezető, Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, aki magával hozta Mezős Balázst, aki a városkommunikációval foglalkozik a Főosztályon, Perényi László elnök, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület részéről, valamint Fodor Tamás igazgató, a Vasas Művészeti Együttes Alapítványt képviselve. A további felkért hozzászólók közül Karsay Ferenc alpolgármester és Rumi Imre főépítész nem tudott eleget tenni meghívásunknak. A kerekasztalt élénk érdeklődés jellemezte, a délután folyamán mintegy negyven fő jelent meg, helyi lakók, civil szervezetek képviselői.

Hokker Zsolt evangélikus lelkész üdvözölte a megjelenteket, utalva a küszöbön álló belvárosi rehabilitáció jelentőségére, majd Döbrönte Katalin a Casino elnökségi tagja, az esemény szervezője mutatta be a megjelent felkért hozzászólókat. Mészáros Péter a Casino elnöke röviden utalt az előzményekre, a bő másfél évtizedes önkormányzati tervre a piac megújítására, ugyanakkor a belváros leromlott állapotára, a tervezett közlekedési rekonstrukcióra. Kitért az elmúlt hónapok eseményeire, a piac kapcsán történt önkormányzati szerződéskötésre egy befektetővel, magánpiac, majd a mozi helyén élelmiszer diszkont építésére, mely sikertelennek bizonyult, és most új utakat keres a helyi közösség. Ennek egyik lehetősége a fővárosi pályázat, és a korábbi kudarcokat elkerülendő, fontos lenne a valós társadalmi részvétel biztosítása, ennek körüljárását terveztük a mai kerekasztallal.

Deák Krisztina a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályáról bemutatta a városkommunikációval foglalkozó munkatársát, Mezős Balázst, aláhúzva a civilekkel, az egyesületekkel való együttműködés fontosságát. A pályázatról szólva annak hosszú múltját említette, eredete a fővárosi bérlakások értékesítési bevételei 50%-a volt, ennek visszaosztásán gondolkodtak a kerületeknek, 5 Mrd Ft maradt a keretben, erre írták ki a pályázatot. Ennek fókusza, a közterületek, közösségi terek felújítása, rekonstrukciója, a társadalmi haszon biztosítása a majdani projektek révén. Erre a területre egyébként is kevés pénz áll rendelkezésre, nem Uniós alapokból, de törekednek majd új alapokat keresni ezen feladatokra a későbbiekben is. Közterületi, közösségi építési tevékenységeket támogatnak elsősorban, mint infrastruktúra, tájépítészet, közterekhez kapcsolódó épületek, és nem beruházás jellegű kiegészítő elemek, egyebek mellett megfelelő társadalmi bázis feltételével. Folyamatok generálását, elindulását várják városi rendeltetésű közösségi terek esetében, ráépülő helyi használatokkal. Hard és szoft elemek merülnek fel ilyenkor, a hard elemek százmilliós, milliárdos nagyságendek, itt elsősorban a szoft elemekről van szó, ahol viszonylag kisebb befektetéssel érhetünk el jelentős társadalmi hozamot. Az un. kis projektek programja innovatív, közösségi célú fejlesztéseket, kis léptékű, de hatékony beavatkozásokat támogat. Eredetileg néhány nagy projektben gondolkodtak, számítottak, és sok kicsire, a valóság az, hogy 23-26 nagy projekt jelölt van, ill. várható, és kb. ugyanennyi kisebb léptékű. Előbbiek 200-600 milliós, a kisebbek 5-80 milliós spektrumokban mozoghatnak. A szereplők a folyamatban az önkormányzat mellett magánbefektetők és civilek, esetleg egyházak lehetnek. Bemutatójában számos külföldi, és hazai pozitív rekonstrukciós projekt példát mutatott be, hangsúlyokkal a lakosság által közösen használt területekre. Fontos elem a fenntarthatóság, tehát a létrejött fejlesztés üzemeltethető, fenntartható legyen hosszú távon, valós, működő funkciókkal. A pályázat első üteme, a július végi beadási határidő, amit 60 napos elbírálás követ, majd február végéig történő részletes anyag benyújtása a nyertesek részéről. A fókusz tehát közterületek rehabilitációja, vízparti területek, közterületi hálózatok, funkcióváltás, barnamezős övezetek, akár átmeneti hasznosítása, alulhasznált közlekedési területek, fontos az arculatképzés, időszakos események biztosítása, létrehozása, és a helyi foglalkoztatottság. Hangsúlyos a differenciáltan használható közterület létrejötte, oda megyünk, ahol mások is vannak mottóval. Számos példát mutatott be közösségi részvételre, pl. Országbíró sétány, a XIII. kerületben, civil kezdeményezés felkarolása, alulhasznált területek, foghíjak rendezése. A bemutató főbb elemei itt láthatóak. A pozitív, elsősorban nemzetközi példák tárháza pedig innen látható.

Perényi László a Palotanegyed Egyesület részéről egy most záruló négyéves projektjükre utalt, ahol a lakosság a tervezési fázistól részt vett, folyamatos volt a párbeszéd, 7-8 fórumot tartottak, az ötleteléstől, a kapavágáson át, a mostanában záruló szavatossági ügyekig bezárólag. Igyekeztek a lakók igényei szerint alakítani a részleteket, pl. a vége felé a díszburkolatnál is annak kevésbé zajos változatával. A mostani pályázat előkészítésében is részt vesznek, sok lehetőség, projekt van, így a terek összekapcsolása, Pollack Mihály tér, hallgatói ötletpályázatot is kezdeményeztek, Gutenberg tér, őstermelői piac a Gyulay Pál utcában, stb.

Fodor Tamás a Vasas Művészeti alapítványtól a közösség fejlesztésről beszélt, 200 aktív tag, helyi kérdések kezelése, mit, mért, hogyan? A tapasztalat az, hogy az emberek nem vesznek részt a napi ügyekben, esetleg ha elszenvednek valamit. Az elszenvedő típus mintegy 65%, ellenben a cselekvő 10% tapasztalataik szerint. A célzott pályázatok esetén felmerülhet az, hogy nem biztos, hogy éppen az kell, ill. mit lehetne még beletenni. Kiemelte az integrált közösségi terek jelentőségét, melyek „csak úgy” fontosak. Esetünkre pl. a szabadtéri színpad jelentős potenciálját emelte ki, – egyébként itt lakik a kerületben -. A legtöbbet használt belső városi terek esetében lényeges a sok beszélgetés, a tervek megfogalmazása kapcsán, a lakossági igények begyűjtése. Fontos a három szektor együtt dolgozása, az egyik helyi pláza esetében pl. sikerült kulturális célú terület használatot kapniuk. Egyesületük funkcionális közösség, itt XI. Pius pápától idézve, miszerint a kisközösségtől történő feladat, kompetencia átdelegálás egy központi szervhez, jogszerűtlenség és bűn egyben. Alap a család és a szomszédsági kapcsolatok, aktív, cselekvő közösségek fejlesztése, a lakosság bevonásával.

Hokker Zsolt evangélikus lelkész azt emelte ki, hogy az egyház nem civil szervezet, annak célja az evangélium hirdetése. Ugyanakkor fontos a feltételek és az igények megteremtése, utalt a délelőtti piac projekt egyeztetésre az önkormányzatnál. Ők itt a templommal szemben játszóteret szeretnének, hangsúlyos a gyerekek idevonzása, gyermekmegőrzőt is terveznek, be merjenek jönni az emberek a templomba.

Döbrönte Katalin a Casino véleményét ismertette a fővárosi városrehabilitációs pályázat kapcsán. Fontosak a fenntartható közösségek, a civilek véleménye, érdekei becsatornázása a városfejlesztési programokba. Ennek az építész szakmában is meg kell jelennie, a tervezés nem pusztán építészet, fontos a társadalmi részvétel. Utalt arra, hogy a budafoki belváros jó ideje nem teljesíti egy belváros alapvető kritériumait, azonban jók az adottságok, erős a civil háló, közösségi házak, erőforrások, informális csatornák vannak. Utalt a mintegy hároméves beszélgetés sorozatra, a tekintetben, hogyan lehetne a belvárost élettel megtölteni. Felmerült a mozi hasznosítása, Székelyház, Kodály Központ, közösségi funkciókkal, a helyi művészeti egyesületekkel kiegészítve. Kiemelte az alulról jövő kezdeményezések és az önkormányzat együttműködése igényét, eljutva a közösségi tervezésig. Itt utalt Szaló Péter államtitkár e területet érintő irányelveire. Esetünkben preferencia az élhető belváros, annak turisztikai potenciálja kihasználása.

Mezős Balázs a Városépítési Főosztályról a pályázati előkészítésről, a kapcsolódó fővárosi kommunikációról beszélt, az információ áramlás változatlanul nehézkes, nyílt nap a Tér-Köz ügyében, jó példák, lehetséges projekt témák bemutatása, fővárosi fórum képzése, párbeszéddel. Ugyanakkor az önkormányzatok nehézkessége, míg a civilek rugalmassága a jellemző, előbbieknél külső cégek, háttér intézmények is belépnek, utóbbiaknál azonban a felkészületlenség is jellemző. Probléma még a civil szektor önállótlansága, az állami forrásoktól függése.

Felmerült még a szellemházak kérdése, ami nemcsak nálunk jellemző, kitaláljuk az épület hasznosítást címmel. Városrehabilitáció új alapokon, társadalmi részvétel, ugyanakkor a törvényi változások miatt csak az önkormányzat léphet fel. Ennek kapcsán felmerül az un. álcivilek, a civilek formális bevonása kérdése, míg az aktívan fellépő civilek kezdeményezéseit nem vállalja fel sok esetben az önkormányzat. Bátorítás, vállalják fel a civileket és a kis projekteket, hangzott el.

A vitában felmerült még a fenntarthatóság, a társadalmi párbeszéd fontossága, az álcivilség kérdésköre a főváros szintjén. A projektek értékelése egy szakmai bizottságban történik, a döntés azonban a politikáé, itt bő négyszeres túlpályázás várható. Elhangzott, hogy a Budafok belvárosra ill. a piac megújítására vonatkozó terv jó, támogatható, ugyancsak támogatták a hozzászólók a stációra vonatkozó kisprojekt pályázatot . Az új piaccal szemben kialakuló új közösségi térre vonatkozóan pedig ne a tervező döntsön, hanem a helyi közösség javaslatai épüljenek be. Szó esett még a Radebeul – Kötschenbroda-i főutca rekonstrukció pozitív példájáról, a különböző szektorok együttműködéseként, ill. helyben a Vencel kerti őstermelői piac sikeréről. Felmerült még a mozi helyére javasolt Kodály Központ háttér munkálatai állása is.

A résztvevők ezt követően bejárást tartottak a belváros egyes jellegzetes pontjain, így körüljárták a már bezárt mozit, Parti Zsófia diplomaterve tapasztalatait megosztva a jelenlévőkkel, majd a piacot keresték fel, még bezárás előtt, végül felmentek a Péter-Pál utcába, és a stáción át a kálváriáig. A kerekasztal kísérő eseménye volt egy fénykép kiállítás a gyülekezeti teremben helyi civil kezdeményezések megvalósulása témáival. Így a közelmúltban létrejött Emlékezet Kertje a Rozáriumban, a Magyar Örökség korábbi díjasai emlékére ültetett rózsákkal, és a stáció mentén elhelyezett – Krisztus születésétől kezdve a magyar történelem jeles eseményeire emlékeztető – tűzzománc táblák adták a fotó kiállítás témáit.
                                                                                  A részletes összefoglaló letölthető itt.

Mészáros Péter