Urbitális bejárás a nagytétényi Duna parton 2012. május 12.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódó Duna parti bejárások eddig a Hárosi öbölre, a Háros és a Hunyadi szigetre irányultak. Ezúttal a déli, kevésbé ismert, de igen értékes, változatos Duna part szakaszt jártuk be, ami légvonalban 3,5-4 km lehet, valójában a végső GPS-es eredmény 6,6 km-es „sétát” mutatott. Gergely Attila botanikusunk vezette a bejárást a Lovasklubtól, melyen mintegy 25-en vettek részt. Amint lehetett, lementünk a parti, ártéri, fövenyes zónába, mely itt, a Kis-Háros sziget térségében rögtön megkapó látványt mutat, a vízben álló fákkal, a több szintben fejlődő, alakuló ártéri növényzettel. A Duna telep végén lévő pengefalas gát alatt haladtunk, majd az un. Duna part II. rehabilitációs övezete mentén, de abból szinte semmit nem látva, a 30-50 m-es fövenyes sávban, ami természetes állapotban van. Jól követhető az ártéri növényzet alakulása, a tápanyagban gazdag öntéstalajokon lévő aljnövényzettel, a vízszint ingadozást tűrő fafajokkal, a szélesebb területeken liget erdőkkel. A Diósároknál, mely a korábbi években átépítésre és zárt szelvénybe került, felmentünk a parti útra, itt Firisz Sanyi adott tájékoztatást a Duna part II. – Duna Spirit helyzetéről. Korábbi kommunális lerakó, amit egy fejlesztő, befektető cég a B+D Park vett meg, és a rekultiváció után annak beépítését tervezi. A vízzáró magaspart is már korábban elkészült, most a hulladék feldolgozás megkezdésére várunk, aminek a határideje kitolódott 2015-re.

A Nagytétényi Polgári Kör, ill. más tétényi vállalkozók által kialakított partrész, mely plázs funkciókra és hajók vízre rakására is alkalmas, ma is használatban van. Az egykori sóderkiadó területe lassan rekultiválódik, miként a mellette megtisztított sitt lerakó, tároló a parton. A 2002-06-os árvizek homokzsákjai még itt vannak szétszórva, az egykor helyi védett fekete nyárak között – ezek sorsára is figyelni kell, mert a Sasad utód ingatlan hasznosító, a terület minden porcikájából pénzt akar csinálni – itt már a Kastély mentén húzódó partszakasznál, a Duna réten jártunk -. A kaszálás előtti réten értékes jelölő fajok vannak, mint a réti iszalag. A Duna rétről a 90-es években feltöltött hullámtéri területre jutottunk, mely egy darabig a nagytétényi vasútállomáshoz és a Dunához is kapcsolódó kombinált szállítási átrakó kikötő helye lett volna. A terület amolyan roncsolt területként zöldült be, sok vadrózsával, de dudafürttel, és ide illő fákkal is. A ma működő sóderkiadóhoz értünk ki a Campona utca magasságában a 6-os út mentén. Innen a 6-os mellett haladva, mentünk le a nagytétényi ártéri erdő övezetbe. Itt, az érdi határ előtt bevettük magunkat az ártéri erdőbe, megtapasztalva annak különböző szakaszait, itt egy ligetes, számos kidőlt öreg fával tarkított szakaszon át jutottunk ki a Dunához, az egyik vízkivételi mű maradványához. Az ártér sűrű, háborítatlan részein át jutottunk el az un. horgász öbölhöz, mely ugyancsak természetközeli, zavartalan környezetben van. Innen légvonalban rövid út vezet a sóderkiadóhoz, majd a Campona utcához.

Ezúttal is hangsúlyoztuk, ezen területek védelme jelentőségét, túl azon, hogy a parti sávok Natura 2000-es területek, az összefüggő ártéri erdők, a Duna rét védelemre várnak, egészen az M0 híd menti zónákig. Javaslatainkat még 2008-ban elkészítettük, és egy részletes tanulmánnyal benyújtottuk a Fővárosi Önkormányzathoz.

Mészáros Péter

Urbitális bejárás a nagytétényi Duna parton, képes összefoglaló