A Budafok belváros rekonstrukcióját elősegíteni hivatott, Közösségi tervezéssel Budafok belvárosa megújulásért, projektünk utó eseményei egyikeként tartottuk a sétát, a belvárosi zöld zóna, elsősorban a parkok zöldterület hálózata lehetőségei, helyzete áttekintésére, Casino tagok, civilek, és szakemberek részvételével.

A Szent István térről induló sétán megjelent egyebek mellett Gerzsenyi Judit, építész, tájépítész Budaörsről, aki külső szemmel tekintett a helyzetre, itt volt Csizmár Gyula tervtanácsi tag, Kovács Dénes építész, Garbóci László helytörténész, és többen mások.

A Szt.István téren a séta indulásakor Mészáros Péter beszélt a projektről, annak tematikus vonzatairól, eseményeiről, ezeket igyekszünk az ilyen utó összejövetelekkel alátámasztani. Garbóci László beszélt a tér múltjáról, a századelőn itt sportpálya volt, onnan is a mélyfekvés, az 1941-ben épült iskoláról, ami a maga korában mintának, élvonalbelinek számított. A területen dél felé, a századelőn tüzelőanyag kereskedés volt, majd kialakult a piac területe és megépültek a mai Városház tér középületei a XX. század első évtizedeiben, amit a mozi, majd a későbbi Szivárvány áruház épületei zártak le a 70-es években.

A téren jó állapotú vadgesztenyefák vannak, itt volt egykor és ide is tervezik az országzászlót megújítani, a tér mély fekvésű jellegével kell szembe nézni, ami nagyobb esők esetén okoz gondot. Szó esett a mozi épülete reménybeli megújulásáról, közösségi, kulturális funkciókkal, ami annak egyfajta nyitását is lehetővé tenné, mind a tér, mind a déli oldal, a mai parkoló felé. Itt kívánatos lenne a zöldterületi terjeszkedés a mozi déli oldalára, amit a piac területén létesülő közösségi tér, park követ majd.

A piacon átsétálva láthattuk a több, itt lévő ősfát, köztük a védett platánt, ami 1900 táján került elültetésre. A volt Szivárvány áruházhoz tartozó telek határa 2-3 m-el az épület körül húzódik, de annak parkosítása, és hasznosítása remélhetőleg nem okoz gondot. A piac után a Posta és a Tüdőgondozó blokkja szakítja meg a zöld folyosót. Ugyanakkor itt is jól megmutatkozott, hogy a Játék utca vonala folytatására, sétaútként volna lehetőség, a Városháza és a „Polgármesterlakás” között. A Városháza mögötti lakótelepi zónában is van egy ős platán, aminek a védelme fontos feladat. Ugyanakkor a Városháza hátsó bővítése, a tűzfalas zónájában kívánatos lenne, ez szerepel az aktuális városfejlesztési stratégiában is.

A társaság végül a Lics pincében foglalta össze, értékelte a tapasztalatokat. Gerzsenyi Judit beszélt a budaörsi egyesületükről, ami jó kapcsolatban van a helyi önkormányzattal, és a városfejlesztés, a kultúra, a hagyományok ápolása terén dolgozik. Összehasonlítva, nagyon kedvezőnek, sőt irigylésre méltónak tartja helyzetünket, fekvésünket, adottságainkat. A hasonló problémák, mint a zöldterületek ügyében figyelemfelkeltő akciókat, megmozdulásokat szerveztek, az iskolák, a szülők, a fiatalok bevonásával. Húsznegyven Egyesület.

Szó esett még arról, hogy a vasút 1861-es megépülése időszakában még 12 átjáró volt Budafokon a szekerek számára, míg ma jelentős problémát jelent a Duna parti zóna elszigeteltsége. Kitértünk Békési úr terveire, aki a belvárosi zóna déli végében kikötőt, és vasúti skanzent tervez, a megmaradt iparvágányok felhasználásával. Janzsó János kiemelte a Duna parti zöld sáv jelentőségét, annak összefüggését a belvárosi zöld zónával. Csizmár Gyula a belváros átmenő forgalom alóli mentesítése, csillapítása fontosságára utalt, a Pécsi utca nyitása és a 6-os út révén. A Lics pince részéről Lics Lászlóné kiemelte az elmúlt év jelentős eredményét a pincékre is vonatkozó építmény adó jelentős csökkentését, ami megállíthatja a borospincék, a borászati vállalkozások kiürülését, eltávozását. A huszadik század elején Budafokon háromszáz kisebb nagyobb kereskedő, és pincészet működött. A pince térképek nagy része a háborúban megsemmisült, ami, a feltáratlanság, az információ hiánya ma is okoz néha gondokat.